Jogsértés nincs, eltérés van

A vizsgált 96 termékpárból 71-nél talált minőségi különbséget az élelmiszer-biztonsági hatóság a magyar, illetve az osztrák és az olasz boltokban vásároltak között, zömében az utóbbiak javára – mondta a miniszter. Jellemzően gyengébb minőségű fűszerek, kevesebb természetes alapanyag és több ízfokozó kerül a magyar piacon értékesített termékekbe, amelyek kevesebb táp­anyagot is tartalmaznak. Fazekas szerint a helyzet hasonló a többi V4-országban (vagyis Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban), illetve Görögországban, Romániában és Bulgáriában.

A miniszter ugyanakkor megerősítette, hogy a megítélésük szerint gyengébb minőségű termékek sem rejtenek élelmiszer-biztonsági kockázatot, megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, és összetételükben nem térnek el attól, amit a csomagolásra írnak a gyártók. Az viszont a fogyasztók megtévesztése, hogy azonos márkanév alatt a nyugat-európainál silányabb terméket vásárolhat a magyar fogyasztó – hangoztatta. Ezért javaslatot tesznek az Európai Uniónak a jogszabályok módosítására, valamint a hazai szabályozásban is változásokat terveznek, ezeket azonban nem részletezte.

A vizsgálatban 84 élelmiszert, hét sört és öt állateledelt hasonlítottak össze, érzékszervi, a jelölt összetevőket összehasonlító, egyes esetekben pedig analitikai vizsgálatokkal – ismertette a részleteket Zsigó György, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) külföldön nincs hatósági jogköre, a termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel, de a szabályok betartásával történt. A szállításnál is ügyeltek a hűtési lánc folytonosságára, az érzékszervi vizsgálatokat pedig a Nébih akkreditált laboratóriumában, képzett szakemberek végezték. A minőségi különbséget mutató 71 mintából harmincnál érzékszervi, nyolcnál összetételbeli különbséget találtak, 33-nál pedig érzékszervi eltérés mellett az összetevők különbözőségét is megállapították.

Fehérebb a vanília

Az érzékszervi különbségekre példa, hogy a magyar Milka alpesi csokoládé kissé világosabb nyugati társánál, a magyar boltban vásárolt Nesquik kakaóporból készült ital kevésbé intenzív illatú és ízű, a hazai Dr. Oetker vanillincukor fehérebb színű, intenzívebb illatú. Különbséget találtak a tesztelők a Pick szaláminál is: a külföldön vásárolt élénkebb piros és keményebb. Összetételben pedig jellemző különbség az üdítőknél, hogy a cukrot Magyarországon kukoricából készült fruktóz-glükóz szörppel helyettesítik – a Coca-Cola közleménye szerint ugyanúgy, ahogy az USA-ban.