Költségvetés: Töröltek már el munkaszüneti napot Franciaországban, meglett az eredménye

A javaslat szerint az ország pénzügyi helyzetének javítása érdekében a jövőben nem lenne munkaszüneti nap a húsvéthétfő (amely mozgóünnep), valamint a május 8., a II. világháborús győzelem emléknapja. A Világgazdaság beszámolt róla, hogy Párizs megszorításokkal készül 2026-ra, a két hivatalos munkaszüneti nap eltörlésének az lenne a célja, hogy az ország többet dolgozzon, és így csökkenjen a 3,3 ezermilliárd eurós államadósság, valamint a GDP arányában jelenleg is túl magas, 4 és fél százalék körüli francia költségvetési hiány. Az Origo cikkében arra mutat rá a témával kapcsolatban, hogy a nagy politikai felháborodást kiváltó javaslat megvalósulása nem lenne előzmény nélküli.

Munkaszüneti napok száma: a középmezőnyben a franciák

A lap arról ír, hogy Franciaország a középmezőnyben van a munkaszüneti napok éves száma alapján (11 nap), ám ehhez hozzá kell azt is tenni, hogy a francia termelékenység (egy munkavállalóra jutó kibocsátás) 18 százalékkal magasabb, mint az Egyesült Királyságban. Lenne tehát tartalék – és érvek – a szabadnapok meghagyása mellett, ám a másik oldalról nézve úgy tűnik, nem reménytelen valamilyen köztes megoldásra jutni a kérdésben. Ezt támasztják alá az előzmények. 

A mostani ugyanis nem az első alkalom az elmúlt évtizedekben, hogy Franciaországban munkaszüneti napok eltörlését javasolták. Például 2003-ban Jacques Chirac elnök konzervatív kormánya radikális intézkedést akart bemutatni a halálos nyári hőhullám után, amely 10-15 ezer ember halálához vezetett. Jean-Pierre Raffarin akkori miniszterelnök ezért úgy döntött, hogy a pünkösdhétfőt a szolidaritás napjává nyilvánítja, ami azt jelentette a gyakorlatban, hogy a munkavégzésből fakadóan aznap jelentkező, a munkáltatóknál a termelésből befolyt pénzt az államnak fizették be egy szolidaritási alapba. A közfelháborodás miatt azonban az eredeti koncepciót felhígították, így a munkavégzés azon a napon önkéntes. A legnagyobb kérdőjel azonban nem is az intézkedés kissé zavaros megvalósulása, hanem az, hogy azon a napon még mindig, minden évben nagyjából 3 milliárd euró bevétel keletkezik. Ráadásul május 8-át egyszer már kivezették a munkaszüneti napok sorából, 1959-ben, és csak 1981-ben nyilvánították újra annak.

További részletek az Orgio cikkében olvashatók.