A Booking.com platformot használó vállalat a szállás főszabály szerint perelheti a céget azon tagállam bírósága előtt, ahol e szállás található, az esetleges piaci erőfölénnyel való visszaélés abbahagyására kötelezés érdekében – áll az Európai Bíróság közleményében.
A Németországban szállást üzemeltető német jog szerinti társaság, a Wikingerhof GmbH & Co. 2009-ben szerződést kötött a Hollandiában székhellyel rendelkező és az online
szállásfoglalási platformot üzemeltető holland jog szerinti társasággal, a Booking.com-al.
A Wikingerhof írásban vitatta, hogy
a Booking.com-mal kötött szerződésbe belefoglalták az általános feltételek azon új változatát, amelyet ez utóbbi társaság 2015. június 25-én a szerződéses partnerei tudomására hozott.
Úgy véli, hogy nem volt más választása, mint hogy megkösse az említett szerződést, és hogy eltűrje a Booking.com általános szerződési feltételei későbbi módosításainak hatásait az utóbbinak a szállásközvetítési szolgáltatások és a szállásfoglalási portálok piacán fennálló piaci erőfölénye miatt, még ha a Booking.com egyes magatartásai tisztességtelenek is, és így ellentétesek a versenyjoggal.
A Bíróság álláspontja
Amikor valamely felperes az egyik említett szabályra hivatkozik, az eljáró bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felperes követelései, a nemzeti jogi minősítésüktől függetlenül szerződéses jellegűek vagy éppen ellenkezőleg, jogellenes károkozásra vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményre vonatkoznak e rendelet értelmében.
Így a kereset szerinti szerződéses igény fogalmába tartozik, ha az alperest a felpereshez kötő szerződés értelmezése elengedhetetlen az utóbbi által az előbbi terhére rótt magatartás jogszerű vagy jogellenes voltának megállapításához.
Ezzel szemben, ha a felperes a keresetlevelében a jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért fennálló felelősség szabályaira hivatkozik, azaz törvény által előírt kötelezettség megsértésére, és az alperessel szemben kifogásolt magatartás jogellenességének értékeléséhez nem tűnik elengedhetetlennek a
szerződés tartalmának a megállapítása.
A jelen esetben a Wikingerhof a keresetlevelében a német versenyjog megsértésére hivatkozik, amely minden szerződéstől vagy más önkéntes kötelezettségvállalástól függetlenül általában tiltja az erőfölénnyel való visszaélést. Így az alapügy központi kérdése az, hogy
a Booking.com az említett versenyjog értelmében vett erőfölénnyel való visszaélést követett-e el.
Márpedig a Booking.com-nak felrótt gyakorlat e jogra tekintettel fennálló jogszerű vagy jogellenes jellegének megállapításához nem elengedhetetlen az alapeljárás feleit kötő szerződés értelmezése, az ilyen értelmezés legfeljebb az említett gyakorlat valóságtartalmának megállapításához szükséges.
A Bíróság megállapítja, – azzal, hogy ezt a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell vizsgálnia – hogy a Wikingerhof keresete, amennyiben az erőfölénnyel való visszaéléstől való tartózkodásra irányuló jogi kötelezettségen alapul, a rendelet értelmében vett jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek alá tartozik.
