Magyarországon kétmilliónál is több 65 évnél idősebb él, a számuk 2015–2019 között 148 ezerrel nőtt, a részarányuk pedig 18 százalékról 20 százalékra, ami cselekvésre ösztönzi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK)
– mondta Kiss Zsolt főigazgató a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján. Mint hangsúlyozta, meg kell határozni az ellátórendszerben azokat a területeket, amelyekre a mainál jóval nagyobb kapacitást és munkaerőt kell betervezni.
Az egészségbiztosító tavaly 677 milliárd forintot költött a 65 év felettiek ellátására, a teljes egészségügyi kassza 46 százalékát, a 2015-ös arány még 43 százalék volt.
A főigazgató szerint a kiadások tovább fognak nőni a lakosság idősödése miatt.
Tavaly egy főre átlagosan 183 ezer forint egészségügyi kiadás jutott, ezen belül egy 65 év felettire átlagosan 417 ezer forint.
A legtöbb pénzt a daganatos betegekre fordították – 183 milliárdot –, a keringési rendszer betegségeire 161 milliárdot, a csont- és izomrendszer betegségeire 74 milliárd forintot, a hormonrendszer betegségeire pedig 54 milliárdot. A „legdrágább” 65 év feletti betegre 360 millió forintot költött a NEAK, a második legtöbbet egy 88 éves férfi kezelésére – 255 millió forintot –, a harmadik legtöbbet pedig egy nőbetegre, 223 millió forintot.
Ugyanakkor az idősebb korosztály 2018-ban 1348,3 milliárd forinttal járult hozzá a magyar gazdasághoz a Nézőpont Intézet becslése szerint. Ez egyebek között a gyerekek, unokák felügyeletéből, a melletti munkavállalásból és az önkénteskedésből tevődik össze. Ez a teljes hazai bruttó hozzáadott érték (GVA) 3,7 százaléka. Az egy főre vetített, becsült GVA 728,1 ezer forint volt az idősek esetében, vagyis több, mint mint amennyibe a gyógyításuk került. A 65 év felettiekkel kapcsolatban a gyógyszerkasszából 271,5 milliárd forintot fizettek ki, ez bő 20 milliárd forinttal haladja meg az aktív fekvőbeteg-ellátásra fordított összeget. A járóbeteg-szakellátásra 73 milliárd forintot, a krónikus betegek ellátására pedig 56,3 milliárd forintot költött a NEAK, önmagában a dialízisellátásra 3,8 milliárd forintot
– közölte Kiss Zsolt.
A főigazgató példaként említette, hogy a keringési rendszer betegségeiben majdnem minden 80 év feletti érintett, de az anyagcsere- és a légzőszervi betegségek is nagy súllyal jelennek meg a kiadásokban.
Az 1,4 millió hazai idős, krónikus beteg tavaly átlagosan legalább négyszer íratott fel gyógyszert a háziorvosánál. A NEAK adatai szerint 319 ezer betegnek legalább két betegsége is van.
Sok a piros tajszám
A NEAK adatai szerint 478 ezer piros tajszámmal rendelkező ember van, vagyis ennyi állampolgárnak rendezetlen az egészségbiztosítási jogviszonya. Egy részük külföldön él, és valószínűleg külföldön fizet egészségbiztosítást maga után.
Kiss Zsolt hangsúlyozta, hogy egy 2004-es európai uniós rendelet szerint azoknak az állampolgároknak az időskori ellátásáért, akik két vagy több tagállamtól kapnak nyugdíjat, a lakóhely szerinti biztosító felel. Az egészségbiztosító kalkulációja szerint ha a piros tajszámú populáció egy része hazatér – ez akár 200 ezer ember is lehet –, az ő ellátásuk évente akár 80 milliárd forintos többletkiadással járhat. Ezért szabálymódosítást kell kezdeményezni – erősítette meg Kiss Zsolt.
