BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A moratórium megszüntetése sem okoz majd csődhullámot

A Századvég közvélemény-kutatása szerint a magyar vállalkozások kétharmada banki hitel nélkül oldja meg a finanszírozását.

A hitelmoratórium fenntartása iránti igény azoknál a cégeknél erősebb, ahol nagyobb a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban – amit magyarázhat a vállalat mérete vagy a működési területe, ágazata is, ez derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. Azok, akik igénybe vették a lehetőséget, nagyrészt annak célja szerint – saját működésük finanszírozására és fenntartására – használták azt fel, és

csekély a rendszerben a potyautasoknak tekinthető vállalkozások száma.

Ugyanakkor az elemzés szerint az látható, hogy

a vállalkozások döntő többsége életképes, a moratórium esetleges megszüntetésével sem várható jelentős és általános csődhullám, miközben lehetnek – ugyan nem túl nagy, de azért már érezhető számban – olyan vállalkozások, amelyeket egy azonnali, teljeskörű megszüntetési lépés kilátástalan helyzetbe hozna.

A hitelezési moratórium a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számítása szerint csak 2020-ban 1100–1200 milliárd forint forrást hagyott a vállalati szektorban, míg 2021-ben mintegy 400 milliárd forint a kalkulált összeg: ez az az összeg, amit a cégek nem fizettek be törlesztőrészletként a bankoknak, hanem saját likviditásukat segítette. Bár a moratórium népszerűsége a válság csillapodásával csökkent a vállalati szektorban – az adatok szerint 2020 szeptemberétől fokozatosan 50 százalékról 40 százalékra csökkent a felfüggesztésben résztvevő kölcsönök aránya –, a pandémia ideje alatt ismét előtérbe került a likviditási problémák megoldása.

A moratórium teljes meghosszabbítása mellett időközben a vállalkozások számára új finanszírozási lehetőségek nyíltak meg 2020 második felében (mikro- és kisvállalkozásoknak szóló Széchényi Kártya hitelek) és 2021-ben (MFB Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön).

Az állami támogatású, kedvező, sokszor nulla százalékos kamatú hitelek is ösztönzik a gazdaság szereplőit arra, hogy a moratóriumban lévő kölcsönök kiváltásával igyekezzenek nekik jobban megfelelő forrást szerezni – akár a túléléshez is.

Az elemzés szerint a moratóriumban lévő hitelek kiváltása sokszor kedvezőbb, mint a fizetési haladék: az új hitel alacsonyabb terheivel, kedvezőbb feltételeivel, valamint az – akár – ott is elérhető fizetési haladékkal szemben a régi hitelek meghosszabbodó futamideje és a moratórium alatt felgyülemlő nagyobb összterhe áll.

A moratórium az általános meghosszabbítást követően 2021. június 30-án jár le, a határidő közeledésével pedig mind többeket foglalkoztat a kérdés, hogy a nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek számító részletfizetési felfüggesztést lehet-e, szabad-e egyetlen lépésben megszüntetni, vagy szükség lehet-e annak fokozatosabb kivezetésére.

Fotó: VG / PR

A moratórium teljes meghosszabbításának leginkább a fizetési fegyelemre gyakorolt kockázatai lehetnek, miközben a teljes eltörlés szélsőséges negatív hatása a vállalati szektorban beinduló csődhullám lehet.

A kölcsönt most nem törlesztők esetleges bedőlése láncreakciót válthat ki, és a rizikót nemcsak a szállítói láncot érintő nemfizetés, hanem a beszállítók esetleges kiesése is növelheti.

A Századvég 2021 februári közvélemény-kutatása szerint a magyar vállalkozások kétharmada banki hitel nélkül oldja meg a finanszírozását, amit visszaigazoltak a felmérés eredményei is. A megkérdezett vállalkozások 71,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt hitele a felmérés pillanatában és a moratórium időszaka alatt sem. A banki finanszírozás hiánya az üzemméret növekedésével csökken: a mikrovállalkozásoknál a legnagyobb (75,7 százalék), a kisvállalatoknál is jellemző (52,8 százalék), a középvállalatok esetében is még magas (38,3 százalék) – míg a nagyvállalatokra egyáltalán nem jellemző.

Ágazati szinten a mezőgazdaságban a legalacsonyabb a hitelállomány hiánya (47,8 százalék), míg az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben (59,2 százalék, 64,2 százalék, illetve 63,2 százalék) „közepesnek mondható”, a szolgáltatási szektorban pedig majdhogynem általános jelenség (77,8 százalék).

A bevételek válság alatti alakulásában leginkább az ágazathoz tartozás tűnik döntő tényezőnek, az üzemméretet tekintve azonban

inkább a közepes és nagyvállalatoknál volt jellemzőbb a bevételek változatlansága és/vagy a növekedése, míg a mikro- és kisvállalkozások veszítettek inkább a jövedelmükből.

A mezőgazdaságban 67,4, az iparban 47,9, az építőiparban pedig 63,0 százalék volt a változatlan bevételről beszámolók aránya, vagyis rendre nagyobb az átlagnál, míg a csökkenést tapasztalóké az átlagosnál alacsonyabb. A kereskedelemben az átlagnál többen tapasztaltak növekedést (9,0 százalék), csökkenést (61,6 százalék), ugyanakkor kevesebben változatlanságot (27,9 százalék). A szolgáltatások esetében a vállalatok az átlagnál nagyobb arányban szenvedtek el bevételcsökkenést (59,8 százalék), továbbá esetükben volt a legmagasabb azok aránya, akik bevétele több mint felével csökkent vagy teljesen elapadt (12,9, illetve 9,5 százalék).

Kapcsolódó cikkek