Nem lesz jó vége a Baumag-botránynak

Végéhez közeledik a felszámolási eljárás a Baumag-botrányban – tudta meg a VG. – A 2000-es évek elején kirobbant szövevényes ügy – amely ezrek életét tette tönkre – azonban valószínűleg sohasem zárul le megnyugtatóan, mert a határidőn belül bejelentkezett és a felszámolási eljárásban hitelezővé vált károsultak az elveszett pénzüknek csak a töredékét remélhetik, ráadásul erről sem tudni, mikor.

Az 1995-ben alakult Baumag szövetkezetben magas és garantált hozamot ígértek a belépőknek, de nem tudták teljesíteni. Végül olyan nagy pénzgyűjtési kényszerbe keveredett a cég, hogy a régi tagok járandóságát nem a befektetések nyereségéből, hanem az új belépők pénzéből fedezték. A szövetkezet tíz év működés után botrányos körülmények között vált fizetésképtelenné, több mint 11 ezer ügyfelét összesen mintegy 31 milliárd forinttal károsította meg. Végül 2003 októberében fizetésképtelenséget jelentett, és 2004. április 6-án megkezdődött a felszámolása. Rendőrségi nyomozás indult, de mivel a cég vagyonelemeinek nagy részét a vezetők kimentették amikorra a felszámoló megkezdte a munkát, már alig maradt valami a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet tulajdonában, amiből a károsultakat kompenzálni lehetett volna. Több ezer ember hiába vár a pénzére több mint tizenhét éve. 

A szövetkezet vezetőit a bíróság több év börtönre ítélte: az elsőrendű vádlott, B. László 2013 novemberében jogerősen 10 év börtönbüntetést kapott. „A terheltet a rá jogerősen kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének letöltése után feltételesen szabadságra bocsátották” – írta a VG megkeresésére a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. B. László az Opten adatai szerint 2050 novemberéig eltiltás alatt áll.

Az ügy nem is zárulhatott le a hatályos törvények alapján, mert a felszámolási zárómérleg csak akkor emelkedik jogerőre, ha azt a mintegy 7500 hitelező mindegyike tértivevénnyel igazolhatóan átvette és elfogadta. A felszámoló munkáját nagyban nehezíti, hogy a nagyszámú, magánszemélyekből álló hitelezői kört egyszerre, egy időben kellene elérnie

– tudta meg a VG Pál Attilától, a Mátraholding-Reorg Kft. felszámolóbiztosától, aki öt éve vette át az ügyet.

Ha a tértivevényes küldeményeket a hitelezők nem veszik át, annak oka lehet lakcímváltozás, a hitelező halála kapcsán előálló hagyatékátadási helyzet, annak tisztázása, vagy póthagyatéki eljárás, ha az elhunyt hitelező e „vagyonelemet” nem hozta az örökösök tudomására. Lakcímváltozás esetén a hitelezőket fel kell kutatnia a felszámolónak, ez pedig rendkívül sok időt vesz igénybe.

Több tízmilliárd forintnyi hitelezői igényt tart nyilván a felszámoló, amire csupán néhány százmillió forintnyi pénzeszköz áll rendelkezésre

– árulta el Pál Attila –,

tehát a határidőn belül bejelentkezett hitelezők követeléseire jut csak néhány százaléknyi megtérülés. Ez néhány ezer, a nagyobb hitelezők esetében néhány tíz-, esetleg százezer forintos tétel lehet, ha a felszámolási zárómérleg jogerőre emelkedik. A felszámoló a regisztrált, bejelentkezett (határidőn belül és határidőn túl), időközben nagyszámú örökléssel hitelezővé válttal áll kapcsolatban.

A Mátraholding egyébként 2016-ban megpróbált eladni 18 milliárd forintnyi követelést, de a meghirdetett vagyonelemekre nem érkezett ajánlat. Hétköznapi értelemben Pál Attila szerint ez a felszámolás nem fog megnyugtatóan rendeződni sem az adós, sem pedig a hitelezők részéről, de szakmai szempontból a hatályos csődtörvénynek megfelelően zárul, azaz törlik majd a Baumagot.