Létezik-e még a mai világban privát szféra, vagy az online magatartásunk már mindent elárul rólunk? Ezeket a kérdéseket feszegette a think.BDPST panelbeszélgetése, adatvédelmi szakértők részvételével. 

Megállíthatatlan a negyedik ipari forradalom

– fogalmazott a vitaindító beszélgetés megnyitásakor Leonardo Cervera-Navas, az európai adatvédelmi biztos hivatalának igazgatója.

Most az „adat a király”, míg korábban az aranyra, az olajra vagy a nemesfémekre tekintettünk a hatalom eszközeként – szemléltette a digitalizáció jelentőségét a mai kor embere számára.

Az igazgató szerint 

az EU-nak át kell gondolnia, hogy az adatvédelem miatt beavatkozik-e mesterségesen a technológiai fejlődésbe, vagy képes felvenni a ritmust, és hagyja tovább szárnyalni a szektort.

Az innováció javára tendálnak, de mindeközben nem maradhat el a védelem sem. Álláspontjuk: az online térben is ugyanazon értékek mentén kell képviselni a személyek jogait, mint ahogyan azt a fizikai világban is tesszük. 

Konkrét példaként említette az arcfelismerő szoftverek tilalmának szorgalmazását a nyilvános tereken, ugyanis vélekedése szerint mindenkit megillet az anonimitás.

Fontosnak tartja a digitális szuverenitást is, amely a titkosítás lehetőségével szolgálja az információk védelmét, például, amikor az újságírók kódolják az egymásnak küldött üzeneteket.

Az unió célja a verseny élénkítése a digitális piacon, amelyet törvényi úton szabályoz.

Az igazgató elismerte, tudomásuk van arról, hogy 

vannak olyan cégek, amelyek etikátlanul kezelik az adatainkat, és manipulálnak a termékeik értékesítése érdekében.

Fotó: JOEL SAGET / AFP

Ha valaki nem hajlandó megfizetni egy termék árát, ő maga válhat a termékké

– világított rá Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, valamint a PwC Legal adatvédelmi jogokban jártas ügyvédje. A keresőmotorok figyelemmel kísérik az online tevékenységünket, és a személyes preferenciáink alapján megpróbálják lemodellezni, hogy mit lehetne nekünk eladni.

Létezik magánszféra, azonban az adatalanyok jogainak tisztázása és a digitális gazdaság pörgetésének összeegyeztetése terén még nagyon sok a tennivaló – figyelmeztetett.

A jognak mindig nehéz dolga van, amikor követnie kell a fejleményeket egy fejlett társadalomban

– fejtette ki. Az ügyvéd szerint még az elismert jogtudósok is tapogatóznak az adatvédelmi szabályozás terén. 

A 200 oldalas GDPR-dokumentumokat még szakértői fejjel sem egyszerű értelmezni, a cél, hogy rövid, világos, egyértelmű, átlátható és informatív anyagok kerüljenek a felhasználók kezébe, akik pontosan tudják, hogy az adataik megadásával mihez járulnak hozzá

– mutatott rá az egyik fejlesztendő területre.

A vállalatok a gyakorlatban nehezen tartják be az adatvédelmi irányelveket, és még csak nem is feltétlenül szándékosan. Egy adatvédelmi felelős vállán hatalmas teher van ebben az egyelőre még átláthatatlan rendszerben, sürgetik a határidők és a dokumentációk, közben lényeges pontok mellett sikkadnak el. Sokkal több forrás és nagyobb apparátus kellene köréjük – hívta fel a figyelmet. 

Merle Maigre, az észt e-kormányzati akadémia vezetője, kiberbiztonsági szakértő, aki már két észt elnököt is szolgált, az adatvédelem területén hat javaslatot fogalmazott meg:

  1. Tudatosság: akkor lesz sikeres a program, ha a felhasználók számára érthető, miért is fontos ennyire a kiberbiztonság, és világos jövőképpel rendelkeznek.
  2. Elszámoltathatóság: legyen egy felelős szervezet, amely koordinálja az adatvédelmet.
  3. Források: anyagi és emberi erőforrás tekintetében is.
  4. Média: a közérdeklődés fenntartása, az újságírók bevonása, szakmai cikkek publikálása.
  5. Elemzések: a kutatók eredményeinek feltárása.
  6. Statisztika: közvélemény-kutatás, kvantitatív módszerekkel közelebb kerülni az emberek viselkedésének és gondolkodásának megértéséhez.

Jack Kelly, a Bank of America adatvédelmi nyomozója azt hangsúlyozta, hogy 

még felhasználóbarátabbá kell tenni az adatáramlást az állami szektorból a magánba.

Emlékeztetett néhány kínos incidensre is, amikor az állami szervek túl gyorsan akartak valamit bevezetni, és elbuktak. Így omlott össze 1,5 napra az amerikai egészségügy digitális rendszere még Obama vezetése alatt.

A mostani fiataloknak van a legkevesebb magánéletük

– fogalmazott.

Minél több időt töltünk online, annál kisebbre zsugorodik a privát szféránk.