Csiki-csuki, avagy a mesterséges intelligencia alkalmazásának esélyei
Mindez jelzi, hogy olyan, az egyszerű állampolgár által nehezen megítélhető változás zajlik körülöttünk, amely mellett sok esetben hátrasorolódnak a tudomány, a technológia, a média, a társadalmi és a gazdasági cselekvések korábbi jellemzői. Az természetesen egyre inkább szembetűnő, hogy MI nélkül nem fejlődhet a személyre szabott gyógyellátás, az önvezető járművek vagy az intelligens infrastruktúra világa. Nem véletlen tehát, hogy a gazdaságban, a vállalkozások körében megállíthatatlan a térhódítása.
Az Európai Unió Bizottságának 2024. évi felmérése azt tanúsítja, hogy az Európai Unióban működő vállalkozások 13,48 százaléka használta már aktívan az MI-t, miközben a nagyvállalatok részesedése ennél is magasabb, 41,17 százalékot ért el. A mesterséges intelligencia alkalmazása a McKinsey tanulmánya alapján három területre koncentrálódik: a marketingre és értékesítésre, a szoftverfejlesztésre és az ügyfélszolgálatra – ez mind megtalálható a nagyvállalati struktúrákban. Ezeken a területeken az MI használata a hatékonyság erősödésében, valamint a termelékenység növekedésében a korábbihoz képest 20-45 százalékos javulást biztosíthat. Mindez természetessé teszi azt, hogy a nagyvállalati, illetve a kis- és középvállalkozási szektorok közötti termelékenység szakadéka tovább nőhet. Az MI-t ugyanis az előbbiek tudják jól kihasználni, mert ott általában a technológia skálázható, és a munkaerő-költségek mérsékelhetők.
Hazánkban a fentiek ugyanúgy érvényesülnek, hiszen világtendenciáról van szó – ez termelékenységi és versenyhátrányba hozza a hazai foglalkoztatásban domináns szerepet játszó kis- és középvállalkozásokat, amelyek jelentősége a foglalkoztatáson túl a területi népesség megtartásában is meghatározó. Nincs tehát más út, mint az előrelépés, azaz a csiki-csuki helyzet megszüntetése, amelynek záloga a kis- és középvállalkozások számára is előnyöket nyújtó mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások fejlesztése és elterjesztése.
Azt ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy az MI alkalmazásának vannak alapfeltételei, amelyek a következők:
- a digitalizáció meghatározott szintjének elérése;
- olyan ügyfél-kommunikáció fejlesztése, amely fokozatosan igényt támaszt az automatizáció, a sablonok alkalmazása irányába;
- a vállalkozás, illetve a vállalkozás tevékenységének vizuális megjelenítése, grafikák, illusztrációk közzététele a tömegmédiában;
- a vállalatokhoz kapcsolódó gazdasági és egyéb adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése.
A fenti alkalmazási csomópontok egyúttal a mesterséges intelligencia kedvező gazdasági hatásait válthatják ki a bevétel növelésén, a termelékenység emelésén, illetve a költséghatékonyság erősítésén keresztül.
Miért tartjuk e helyzetet csiki-csuki szituációnak?
Mert az MI alkalmazása sok tekintetben olyan tevékenységek felelős ellátását szünteti meg és váltja ki praktikus és jól értelmezhető piaci automatizmusokkal, amelyek közép- és hosszabb távon az adott vállalkozás kockázatát is jelenthetik. Ezek közé tartozik a változó minőség, a gyengülő saját márka, az esetlegesen felmerülő jogi és etikai aggályok, problémák megjelenése, és talán a legsúlyosabb: az adatvesztés, az adatvédelem meggyengülése. A fő konklúzió az, hogy az MI alkalmazása nem teszi feleslegessé a felelős szakmai és emberi kontrollmechanizmusok működtetését. Mindezek ellenére megítélésem szerint helyes lépés volt hazánkban a mesterséges intelligenciát fejlesztő és alkalmazó, üzleti partnereket is egy táborban egyesítő, úgynevezett koalíció létrehozása, illetve e kérdéskör kiemelt kormányzati szerephez juttatása.
A mesterséges intelligencia hatékony alkalmazása mozgásba hozhatja a nagyvállalati szféra mellett a kis- és középvállalkozások ezreit is, és a veszélyes elmaradás helyett aktívan hozzájárulhat a kkv-k munkatermelékenységének növeléséhez. Hazánkban ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. évi Termelékenységi jelentése szerint a kisvállalatok termelékenysége mindössze 54,4 százaléka a nagyvállalatokénak. Ez komoly növekedési tartalékkal bír, figyelembe véve azt, hogy Észtország, Hollandia vagy Németország mutatója 60-80 százalék között változik. Ennek esélyét növeli az, hogy hazánkban a digitális infrastruktúra kiépülése az Európai Unió egészét tekintve is jó pozícióban van, amelyre könnyű az alkalmazás sokféleségét ráépíteni. Talán az sem véletlen, hogy a Covid időszakát követően a felhőalapú szolgáltatást igénybe vevő vállalatok aránya kiemelkedően gyorsan nőtt, két év alatt 25-ről 40 százalékra emelkedett. Gyürkőzzünk tehát neki a nagy kihívásnak, bízva a gyors eredmények elérésében.
