Hatvanöt mérnökkel még az idén elindul a legnagyobb oroszországi járműgyártó magyarországi kutatás-fejlesztési központja. Két éven belül már kétszer ennyi szakember foglalkozhat az elektromobilitással a cég hazai bázisán, amely ezzel eléri a teljes létszámát. Az évtized közepétől a vállalat gyártókapacitásokat is Magyarországra telepíthet – erről írtak alá tegnap szándéknyilatkozatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Kamaz vezetői.

Az együttműködésről tavaly nyáron kezdődött az egyeztetés az ITM közleménye szerint. A munka első, kutatás-fejlesztési szakaszában a magyar fél a mérnökcsapat-építés támogatásával, az egyetemi és ipari partnerségek ösztönzésével, világszínvonalú tesztkörnyezet biztosításával segíti a munkát. A magyarországi k+f központ 2024-ig 130 szakembert foglalkoztathat. A gyártókapacitás kiépítéséhez és felfuttatásához a magyar partner javasol majd helyszínt. Legkorábban 2025-től állíthatnak itt elő az induláskor évi mintegy 32 ezer elektromos járművet. A hazai üzem a tervek szerint 2030-ra közel tízszeresére növelheti termelését. Az elképzelések valóra váltása érdekében vegyesvállalatot hozhatnak létre a felek.

A Kamaz-csoport Oroszország legnagyobb autóipari vállalata, a világon az első húszba tartozik a nehéz-tehergépjárművek gyártásában. Csak teherautóból több mint hatvan modellt kínál, de egyebek mellett pótkocsikat, autóbuszokat, motorokat is készít. Termékei több mint 80 országban üzemelnek. A társaság 2018-ban kezdte meg az elektromos buszok sorozatgyártását is.

A dokumentumot magyar részről ellenjegyző Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közölte, hogy a tisztán elektromos járművek fejlesztésében a ZalaZone tesztpályával, előállításukban pedig az európai szinten élenjáró akkumulátorgyártói kapacitással fogunk pozíciót. A Kamaznak fél évszázados tapasztalata van az iparágban. Az együttműködés révén a budapesti székhelye jelentős európai elosztó központtá válhat.