A termelő-gyártó iparvállalatok által tapasztalt kihívások a hazai sörgyárak mindennapjait ugyanúgy megnehezítik, a koronavírus-járvány begyűrűzéséhez hasonlóan az orosz-ukrán háború hatásai is. Így nem csoda, hogy Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója úgy fogalmazott – a Magyar Sörgyártók Szövetsége fennállásának 30. évfordulóján tartott panelbeszélgetésen – hogy
a Covid-válság előtti 2019-es szintet az idén sem lehet megközelíteni. Kitért arra, hogy az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-szektor nyitásának hatására csökkent a kiskereskedelmi sörértékesítés.
Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezetője és kereskedelmi igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy
bár az első negyedéves adatok kedvezőek, minden eddiginél több tényező befolyásolja a működésüket, egyre nehezebb kigazdálkodni, hogy az alapanyagok drasztikus áremelkedését az energiaárak elszabadulása kíséri.
Nikos Zois, a Heineken Hungária vezérigazgatója megjegyezte, hogy
ilyen inflációs környezetben nehéz lekövetni a fogyasztói szokások változását, ezzel együtt a termék- és technológiafejlesztésük irányát igyekeznek szorosan a hazai sörpiacra is egyre inkább beszivárgó nemzetközi trendekhez igazítani.
Marcin Burdach, a Carlsberg Hungary ügyvezető igazgatója helyzete annyiban más, hogy az általa képviselt sörgyár nem termel Magyarországon, de megerősítette, hogy a nehézségeik a dán anyavállalatuknál is hasonló természetűek. A panelbeszélgetésen elhangzott, hogy a nehézségek ellenére van mibe kapaszkodni:
előremutató, hogy a prémiumtermékek immár 30 százalékos piacrészt tudhatnak magukénak.
A Magyarországon működő legnagyobb sörgyártók elmúlt harminc évben látható fejlődése jól mutatja, hogy a magyar élelmiszerágazaton belül a sörgyártásnak meghatározó szerepe van, különös tekintettel az ellátás- és a foglalkoztatás biztonságára – mutatott rá Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
Hozzátette:
a széles termékválaszték és a magas, európai minőség biztosítják a vállalatok jelenét, a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés pedig garantálják az ágazat jövőjét.
Az esemény vendége, Pierre-Olivier Bergeron, az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára megjegyezte: a sör 30 év múlva is közkedvelt ital lesz, de könnyen elképzelhető, hogy akkor már a gyártóknak más üzenetekkel kell megszólítaniuk a sörkedvelőket. A termelést tekintve viszont biztos abban, hogy a hatékonyság és a fenntarthatóság addigra már nem versenyképességi előny lesz, hanem minden egyes folyamatnak a nélkülözhetetlen velejárója. Ugyanakkor örömtelinek tartja, hogy az iparág meghatározó szereplői már most is egyre több konkrét lépést tesznek mások mellett az ivóvízhasználat mérséklése és a csomagolóanyagok újrahasznosítása irányába.
Az eseményen elhangzott, hogy a sörszövetség és annak tagjai immár három évtizede elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak, legyen szó a foglalkoztatásról, a gyártásfejlesztésről, a fenntarthatósági vállalásokról vagy az államháztartásba történő befizetésekről.
Bár az egy főre eső magyar sörfogyasztás az alapítást követő nyolc évben 100 literről 80-ra, majd napjainkra 64 literre csökkent, az iparág költségvetési hozzájárulása a 2000. évi 45 milliárd forintról az elmúlt esztendőre 78 milliárdra nőtt.
Tavaly egyébként nőtt a magyarországi söripari cégek termelése és forgalma az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019-es szinttől. A termékek között a prémiumkategóriájú sörök mellett tovább emelkedett az alkoholmentesek aránya. A top öt gyártó – Borsodi, Carslberg, Dreher, Heineken Hungária és Pécsi Sörfőzde – együttes értékesítése tavaly 6,37 millió hektoliter volt, ami 3,1 százalékkal meghaladja a 2020. évit, de 4,7 százalékkal elmarad a pandémia előtti, 2019. évi 6,682 millió hektoliteres összforgalomtól. A hazai termelés 5,568 millió hektoliter volt tavaly, 3,5 százalékkal több az előző évinél, de 5,9 százalékkal kevesebb a 2019. évi 5,915 millió hektoliteres termelésnél.
