Harminc napon belül köteles befizetni a Ryanair a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztálya által rá kiszabott 300 millió forintos bírságot – olvasható a hivatal döntésében. A határozat nyilvánosan elérhető a fogyasztóvédelmi portálon. A dokumentumot a bank360.hu találta meg az elsők között. 

Az óra a határozat véglegessé válásától, augusztus 8-ától ketyeg. 

Tehát legkésőbb szeptember 7-ig az Írországban bejegyzett légitársaságnak ki kell egyenlítenie a büntetést, az utalásnak be kell érkeznie a kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. 

A Fogyasztóvédelmi Főosztály kiemelte, hogy a bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, behajtása iránt intézkedés kérhető, mivel a bírság és a késedelmi pótlék adó módjára behajtandó köztartozás.

2022.06.17.Ryanairfoto: Móricz Sabján Simon/VG
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság

A hivatal egy másik, szűkebb határidőt is szabott a társaságnak: 15 napja van arra, hogy az eljárás során észlelt félrevezető tájékoztatás megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a fogyasztóvédelmi főosztályt értesítse.

Miért marasztalta el a fogyasztóvédelem a Ryanairt?

A június 10-én hivatalból indult vizsgálatban feltárt tényállás bizonyítja, hogy 

a Ryanair megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt, 

és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A hivatal szerint a fapados légitársaság az utasoknak kiküldött tájékoztatásában azt a látszatot keltette, mintha ő lenne az extraprofitadó, alanya és neki kellene megfizetnie az extraprofitadót. Így annak mértékét jogszerűen hárítja át, az Általános szállítási feltételeinek megfelelően. Csakhogy a vonatkozó kormányrendelet egyértelműen fogalmaz, és rögzíti, 

hogy nem a légitársaságok, hanem a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetek az extraprofitadó alanyai. 

Ezért a hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége is a földi kiszolgálási tevékenységet végző vállalkozásokat terheli. Erről egyébként a VG is írt korábban. A Fogyasztóvédelmi Főosztály álláspontja szerint mivel nem a társaság az extraprofitadó alanya, nem hivatkozhatott megalapozottan arra, hogy átháríthatja az utasokra az adót, hiszen a cég vonatkozásában az extraprofitadó úgy jelenik meg, mint a földi kiszolgáló partnere oldalán felmerülő költség.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a földi kiszolgálást végző vállalkozások a gyakorlatban csupán köztes szereplők, amelyek kvázi befizetőként továbbítják a légitársaságok által önbevallásos módon kalkulált adó összegét az államkasszába.

Torz információk alapján hoztak döntést az utasok

Mindenesetre a Fogyasztóvédelmi Főosztály álláspontja szerint a Ryanair járataira érvényes foglalással rendelkező utasok esetében jogszerűtlen volt, hogy a társaság további költség megfizetésére szólította fel őket. Hiszen a repülőjegyük megvásárlását követően további összeg megfizetésétől tette függővé a szerződés teljesítését. Azonban a cég mindezt egy megtévesztő tájékoztatással indokolta, ami alkalmas a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására. 

Ha a fogyasztóra jogszerű módon terheli tovább az adót egy vállalkozás, a fogyasztó – nagy valószínűséggel – a körülményeket elfogadva fog dönteni a fizetési kötelezettségének teljesítéséről, különösen akkor, ha fizetési kötelezettségét a vállalkozás egy általános szerződési feltételben foglalt kikötéssel is alátámasztja.

Vagyis a Ryanair tisztességtelensége éppen a jogszerűség látszatának keltésében rejlik. A konkrét ügyben folytatott kereskedelmi kommunikációja pedig egyértelműen azt a benyomást keltette az utasok körében, hogy jogszerűen jár el, és jogszerűen kívánja velük megfizettetni az extraprofitadó összegét. A hivatal hangsúlyozta: nem várható el az átlagfogyasztótól, hogy „összerakja”, hogy valójában a földi kiszolgálót terhelő adót kívánja átterhelni rá a légitársaság, tehát egy olyan adót akar megfizettetni vele, amely nem is a Ryanairt terheli.

Ryanair Boeing 737 wing is seen from the plane window during flight to Berlin on 25 September 2019. (Photo by Jakub Porzycki/NurPhoto) (Photo by Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto via AFP

A cég eljárása ráadásul azért is kifogásolható, mert a fogyasztók számára nem volt érdemi alternatíva az elállás lehetősége. Aki utazik, a repülőjegy lefoglalása után jellemzően további szolgáltatásokat is megrendel. Lefoglalja a szállást, repülőtéri transzfert, esetleg autóbérlést intéz, fakultatív programokra fizet be. Az ezt követően kapott olyan tájékoztatás, hogy esetükben a jegyrendelés kapcsán új költség kerül kiszabásra, váratlanul olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket, hogy 

ha nem akarják, hogy az összes korábban megrendelt kapcsolódó szolgáltatás kifizetett díja elvesszen, kénytelenek utólag megfizetni a rájuk terhelt új összeget is.

Hogyan reagált a Ryanair a fogyasztóvédelmi bírságra? 

A cég a 300 milliós bírságra reagálva először bejelentette, hogy él a jogorvoslat lehetőségével, és akár a brüsszeli uniós bíróságig is hajlandó elmenni. Ebben nincs is semmi meglepő. Viszont csütörtökön már azt is közölte, hogy nyolc budapesti útvonalát megszünteti a magyar extraprofitadó miatt. Ezek

  • Bordeaux,
  • Bournemouth,
  • Köln,
  • Kaunas,
  • Krakkó,
  • Lappeenranta,
  • Riga,
  • Torino.

Ezenfelül hét desztinációt (Amman, Bristol, Pisa, Prága, Szófia, Tel-Aviv, Varsó) érintően ritkítja a járatszámot. A változtatások a téli menetrendtől lépnek életbe. 

Ryanair CEO Michael O'Leary pictured during a press conference of Irish low-cost airline Ryanair, Tuesday 09 October 2018 in Machelen. BELGA PHOTO LAURIE DIEFFEMBACQ (Photo by LAURIE DIEFFEMBACQ / BELGA MAG / Belga via AFP)
Fotó: Laurie Dieffembacq / Belga via AFP

Ez a lépés már jóval árnyaltabb. Egyrészt illeszkedik abba a szokatlanul agresszív kommunikációs stílusba, amelyet a Ryanair az extraprofitadó kapcsán visz a magyar kormánnyal szemben. Másfelől nehezen képzelhető el üzleti szempontból, hogy az ír fapados menedzsmentje, élén O’Leary vezérigazgatóval, rentábilis útvonalakat számolna fel. Sokkal inkább lehet arról szó – ezt a konkrét foglalási adatok megerősíthetik, vagy éppen cáfolhatják –, hogy az eleve billegő kihasználtságú járatoktól szabadul meg most a cég az extraprofitadó körüli vita paravánja mögött.