Az áram- és gázárak magas szintje mellett az árak kiszámíthatatlan ingadozásai is nehezítik a kereskedők és vevőik – például az ipari felhasználók és az önkormányzati cégek – szerződéskötéseit. E volatilitásnak két káros hatása van – hívta fel a VG figyelmét egy energiakereskedő.
Egyrészt a hazai tőzsdei ügyletek elszámolóháza, a Keler – mint más európai társai is – hatalmas biztosítékot (margint) kér a megállapodások mellé, ráadásul ha az ügylet óta nőtt a termék ára, akkor az elszámolóháznak joga van akár naponta is további pénzt, úgynevezett variation margint kérni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben csökkent a kereskedett gáz és áram mennyisége. A másik súlyos következmény, hogy a potenciális eladók gyakorlatilag nem tudnak fix áras ajánlatot adni. Felkínálhatnak ugyan tőzsdei jegyzéses (Ceegex) plusz néhány eurós megállapodást, de ezzel a vevő nem tud tervezni, hiszen honnan tudná, hogy néhány hónap múlva hogyan alakul az általa fizetendő ár. A szerződésben így csak a bizonytalanság vállalását írja alá. „Ez az ármozgás megöli a piacot” – jelentette ki forrásunk, és egy szemléletes példát is hozott: egy nagy hazai vevő éppen augusztus 26-án vásárolt, amikor az ár a legmagasabb, 1000 euró volt megawattóránként jövő évi szállításra, most pedig, amikor 500 euróba kerül, nem tud kihátrálni a szerződésből. Most is van, hogy napon belül 50 eurót ingadoznak a jegyzések a Ceegexen belül. Egy neves budai szálloda pedig éppen gáz nélkül van a következő időszakra, nem akarván az előbbi késbe belefutni.
A kormánytól várja a piac a megoldást
Jelen helyzetben sok magáncég maradhat áram vagy gáz nélkül a következő időszakra. Nem véletlen, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége által közzétett javaslatcsomagnak az állami energiaár-támogatások kiterjesztése mellett kiemelt eleme, hogy felül kell vizsgálni az energiaárak képzésének módját.
„Úgy ítéljük meg, hogy a kialakult válság az egész magyar gazdaságot érinti, és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg, ami gyors, határozott és átfogó állami beavatkozás nélkül tömeges cégbezárásokhoz és munkahelyek százezreinek megszűnéséhez vezethet”
– szögezi lesz a szervezet.
Mentőövre szorulnak az önkormányzati cégek
Még nagyobb bajban vannak az önkormányzatok és az önkormányzati cégek – erre Balogh József energiapiaci szakértő mutatott rá a VG-nek. Mint emlékeztetett, egészen más árviszonyok mellett fogalmazták meg idei költségvetésüket e társaságok is. Nem tudni, mit kezd például a fővárosi közvilágításért felelős társaság azzal a helyzettel, hogy csődbe ment az az áramkereskedő, akitől erre az évre vásárolt fix áron, viszont az új eladója a korábbi ár közel háromszorosáért tudja csak ellátni. Bár egy június végi kormányrendelet módosítása két pontban is kitért az önkormányzatokra az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság kapcsán, de az önkormányzatok esetében az önkormányzati tulajdonú lakásokat említette.
„Nem leszek vele népszerű, de szerintem villámgyorsan módosítani kellene a rendeletet, és bevonni a rezsicsökkentés hatálya alá az alapvető funkciókat ellátó önkormányzati intézményeket is, például az uszodákat, a könyvtárakat és a kórházakat. Az uszodákat fizikailag nem is szabad bezárni, árt az épületnek, ha kihűl, és nehezen fűthető ki újra. Itt többe kerülne a bezárás, mint a megtakarítás”
– részletezte a helyzetet Balogh József.
Gázt venni távhőtermelésre? Miből?
Közben ketyeg a távhőbomba. A fő probléma az, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) október 1-jéig kell meghatároznia a következő fűtési szezonra vonatkozó tarifákat – ezek a lakosság esetében a korábbi bejelentések szerint nem változnak –, ám a mintegy 70 százalékban gázt használó távhőtermelők költségei csak nagyon magas felhasználói tarifák mellett térülnének meg. A megtérülést a rezsicsökkentés bevezetése óta a piaci áramfelhasználók által a távhőkassza számára összedobott „szerkezetátalakítási díj” garantálta, annyit azonban most aligha fizetnek be, amennyi elég lenne.
Néhány héttel ezelőtti cikkünk szerint a távhőkassza mínusza 1000 milliárd forint körül járt, ám úgy tudjuk, már 1890 milliárdnál tart.
E gyors növekedést az okozhatta, hogy a MEKH, korábbi gyakorlatával ellentétben, nem a májusi energiaárak alapján határozta meg a távhőcégek téli várható költségeit, abban bízva, hogy a már májusban is magas, 80 euró körüli gázárak esni fognak, és alacsonyabb tarifát lehet meghatározni. Ehelyett azonban elszabadultak, a figyelembe vett augusztus 22–26. közötti árak ráadásul éppen a csúcson voltak, 300 euró körül alakultak megawattóránként. Erre az 1890 milliárd forintra tehát azért lenne szükség, hogy megtérüljön az érintett, 650 ezer lakás távfűtése, amelyért a lakók csak a költségek töredékét fizetik. Az összeg nagyságát mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a bálványosi szabadegyetemen arról beszélt, hogy míg tavaly a magyar költségvetésnek 296 milliárd forintba került a rezsicsökkentés fenntartása, az idén ez 2051 milliárd lett volna a rezsiszabályok módosítása nélkül.
Pár napra rá a Kossuth rádióban bejelentette, az október vízválasztó lesz abból a szempontból, hogy Európa háborús gazdasági helyzetbe kerül-e. Erre a rezsicsökkentésre vonatkozó közlése után tért ki.
Tehát, ha 2051 milliárd lett volna a költségvetés vesztesége az egész magyar lakosság áram- és gázköltségén, akkor nagyon nagy számnak tűnik az 1890 milliárd egyedül a távfűtésre, ráadásul azt nem az összes háztartásra, hanem „csak” 650 ezer lakásra kellene költeni.
Nemsokára mindent újra kell számolni
A MEKH-nek tehát október 1-jéig ki kell adnia az új távhőtarifákat. Nagyos súlyos döntés lenne a részéről, ha a költségeket csak a piaci felhasználókra, valamint a távhőkasszára terhelné. A bizonytalanságot növeli, hogy a távhőtarifát korábban az október és az április közötti időszakra rögzítette a MEKH, ám most csak októbertől december 31-ig, vagyis hamarosan újabb számolás jön.
