Ezermilliárdos lyuk lehet a távhőkasszában
A távfűtésért a mintegy 650 ezer távfűtéses hazai lakás tulajdonosai által befizetett teljes összeg sokkal kisebb annál, mint amennyibe a termelőknek a hő előállítása, a szolgáltatóknak pedig a távhő lakossági értékesítése kerül. Ennek az a fő oka, hogy a Magyarországon előállított távhő 70 százalékban földgáz felhasználásával történik (a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2020-ra vonatkozó adata szerint), a földgáz ára pedig sokszorosa az egy évvel korábbinak. Igaz, a befagyasztott háztartási tarifák miatt a szolgáltatásért befolyó pénzek korábban sem fedezték az érintett vállalatok indokolt működési költségeit, de a különbözet finanszírozható volt a távhőkasszából, amelyet lényegében az áramfelhasználók dobtak össze a számláikon keresztül, amelyben 2011-ben jelent meg a kapcsolt szerkezetátalakítási díj nevű tétel.
Ám most összedobhatatlannak tűnik a különbözet. A VG meg nem erősített piaci értesülése szerint a távhőkassza (amely lényegében tehát egy alap) nagysága a tavalyi mintegy tízszeresére, ezermilliárd forintra duzzadt. Ez azt jelenti, hogy ennyi pluszpénzre van szükség a távhődíjrendszer fenntartásához a jelenlegi feltételek mellett. Az már májusban elhangzott a Magyar Távhőszolgáltatók Szövetségének konferenciáján, hogy a távhőszakma – hangsúlyozottan akkori – támogatási igénye 90 milliárd forint volt, a de a kassza kumulált egyenlege mínusz 38 milliárdot tett ki, pedig egy távfűtéses lakás éves támogatása 140 ezer forintot vitt el. Májusban úgy számolt a szövetség, hogy a 2022–2023-as fűtési idényben a távhőszolgáltatással kapcsolatban már 246 milliárd forint támogatási igény merül fel, viszont a kassza 245,8 milliárdos mínuszba kerül, ha nem történik változás.
Jó alkalmat teremt a kassza hiányának apasztására, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden év augusztus 31-i javaslatot készít a következő év áprilisáig, vagyis a fűtési idény végéig alkalmazandó távhőárak, illetve a rendszer működtetéséhez szükséges támogatások nagyságára. E célból a közelmúltban is közzétette az aktuális hirdetményét, ám abból az derül ki, hogy a javaslata az eddigi gyakorlattal ellentétben nem következő évi ár- és támogatás-meghatározás kezdetéig, hanem csak 2022 utolsó napjáig szól, tehát az azutáni időszakra már új számítás készül. Márpedig ez a változás megnehezíti az érintett vállalatok számára a tervezést, igaz, a jelen energiapiaci körülmények között kockázatos is lenne hosszabb távra konkrét adatokkal kalkulálni. A 2023. január 1. és a 2023. szeptember 30. közötti árrögzítés feltételeiről ez év október 1-jéig tesz közzé hirdetményt.
Van más változás is. Az előbbiek alapján a MEKH augusztus 31-ig vélhetőleg nem készített javaslatot, hiszen csak most jelent meg a hirdetménye. Ebben azt jelzi, a távhőárat és a támogatást az augusztus 22. és 26. közötti napok gázára alapján határozza majd meg. „Feltehetően arra várt, hogy olcsóbb legyen a gáz, de az sajnos tovább drágult” – reagált a hírre Balogh József energiapiaci szakértő a VG érdeklődésére. Mint mondta, éppen a jelzett volt az egyik legdrágább hét az elmúlt időszakban.
Piaci várakozások és lakossági aggodalmak szerint kézenfekvő megoldás lenne a távhő előállítási, illetve eladási ára közötti szakadék szűkítésére, hogy módosuljanak a lakossági távhőszolgáltatás feltételei, illetve szolgáltatás díjai, ahogyan az megtörtént a földgáz és a villamos energia esetében.
Ám miközben ez – lévén a rezsicsökkentés egyik eleme fenntartásáról szó – kényes politikai kérdés, a másik oldalon a távhőtermelés és -szolgáltatás fenntarthatóság kerül veszélybe.
A távhőszolgáltatók szövetsége azonban májusban megfogalmazott három pontot, amelyek bizonyosan most is érvényesek. Ezek szerint első lépésben meg kell oldani a szektor rövid távú finanszírozási hiányát, a másodikban ki kell alakítani egy átlátható, hosszú távon kiszámítható árszabályozási struktúrát, végül pedig ki kell dolgozni és következetesen végre kell hajtani a hosszú távon finanszírozható Zöld Távhő Programot. Ilyen program egyébként 2020-ban már született, a szervezet azért vehette mégis a listájára, mert az energiaárak tavaly ősszel indult elszabadulása miatt alapjaiban változott meg a távhőellátás energiapiaci környezete.
