Elsőként várhatóan a zombori önkormányzat rendeli meg a veszprémi Horge Technologies Kft. által kifejlesztett lakossági hulladékhasznosító telepítését.
A berendezés égetés helyett magas hőmérsékleten, 1000-1200 Celsius-fokon bontja szét a más módon már nem hasznosítható szemetet, majd abból villamos energiát, hőt és akár hidrogént is előállít. „A folyamathoz minimális oxigén szükséges, ezért is mondjuk azt, hogy mi kémény nélkül dolgozunk” – válaszolt a Világgazdaságnak Henger Károly, a társaság ügyvezető igazgatója. Az eljárás a 9 fokú Technology Rediness Level (TRL) skála szerinti 8-as készültségi fokon áll.
A technológia abban új a ma alkalmazott hulladékkezelő eljárásokhoz képest, hogy a meggyökerezett eljárásnak számító szemétégetéssel termelt, helyben felhasználható hőenergia helyett olyan energiahordozót állít elő, amely szállítható is, azaz nem helyhez kötött a felhasználása.
Zölden hasznosulhat a zombori háztartási hulladék
A zombori beruházásról a napokban írták alá a szándéknyilatkozat. A mintegy négymillió eurós projekt fő forrása az Európai Fejlesztési Banktól származna, a bank várhatóan jövő áprilisig dönt a környezetkímélő beruházások hitelezésére kiírt pályázatok sorsáról. A Horge Kft. addig sem tétlenkedik: tanácsadóként segítené a zombori önkormányzatot, és kiírja a megvalósításhoz szükséges tendereket, ő maga ugyanis a technológiának a tervezője, de nem a gyártója.
A zombori létesítmény több lépcsőben épülne meg.
Már az első ütem után évi 3500-4000 tonna háztartási hulladékot tud majd feldolgozni, ami azért fontos, mert körülbelül ekkora a technológia méretgazdaságossági határa.
A Zombor és térsége 170 ezer lakosa által „termelt” hulladék 30-40 százalékát hasznosíthatja majd a jelenlegi nullához képest. Javaslatuk szerint további lépésben az üzem bővíthető, ezáltal az összes hulladékot hasznosítani lehetne.
Szerbiának sürgős a környezetvédelmi felzárkózás
Az említett 3500-4000 tonnához körülbelül 500 kilowattnyi áramtermelő (és további hőtermelő is) kapacitás tartozik. Henger Károlynak ennél csak kisebb, 40-50-70 kilowattos, hasonló berendezésekről van tudomása, amelyek tehát fajlagosan drágábban termelhetnek. „Azért esett Zomborra, pontosabban Szerbiára a választásunk, mert az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országnak számos környezetvédelmi beruházást kell végrehajtania, és ezek egy részéhez uniós forrást is kap. Közvetlenül egyébként a Nyugat-Balkáni Zöld Központ hívta fel a szerbiai városokra a figyelmünket” – mondta az igazgató. Cége más exportpiacokon is keresi a lehetőségeket, és egy hazai mintaprojekten is dolgozik.
Demonstrációs projekt Hatvan közelében
Ez utóbbi hamarabb is elkészülhet a szerbiainál. Az építkezés még ebben az évben indulna egy Hatvan-közeli (de nem a hatvani) ipari parkban. Az átadás 2023 márciusára, áprilisára várható. A létesítmény 2,2 millió euróba kerülne, és évi 1700-2000 tonna hulladékot tud majd feldolgozni. Demonstrációs céllal telepítenék, hiszen a lehetséges megrendelők és a befektetők is szeretnék működés közben látni, hogy mire adják ki a pénzüket. A Horge Technologies már tárgyal potenciális befektetőkkel, mert a beruházást a saját tőke és a pályázati források mellett kockázati tőkéből – esetleg kizárólag abból – finanszírozná.
Az említett méretgazdaságosság miatt a berendezés megrendelőjének érdemes lehet távolabbról is beszerezni, esetleg vásárolni a hulladékot a környezetkímélő módon működő eszközhöz.
Kínálat mindenesetre van, hiszen amióta az európai hulladék nem szállítható a Távol-Keletre az ottani importstop miatt, helyben kell gazdaságosan és környezetkímélő módon eltüntetni.
