Magyar szenzáció: elsőként a világon sikerült a Hold talajában növényt termeszteni
A mustármag tud meglepetéseket okozni apró mérete ellenére is, ezt az állítást pedig a MATE Műszaki Intézetének szakértői, köztük Barkó György tudományos főmunkatárs és kutatói csapata is alátámasztja. A magyar kutatóknak ugyanis sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni.

A NASA nemzetközi ajánlást tett közzé – többféle paraméter figyelembevételével – arra vonatkozóan, hogy melyek azok a növények, amelyek valószínűleg alkalmasak lehetnek életben maradni a Hold talajával megegyező szerkezetű és szemcseméretű talajban, így a Holdon is. A feladat nem egyszerű, ugyanis számos olyan kitétel van, amelyeknek meg kell felelniük a növényeknek. Ilyenek például többek között a kevés vízszükséglet, az átlagostól nagyobb arányú oxigéntermelés, a fogyaszthatóság, továbbá az is, hogy kösse meg az illékony szerves vegyületeket a környezetében. Ilyenek például
- a zsálya,
- a rukola
- vagy éppen a mustár,
amelyek az utolsó rostán is fennmaradtak.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértői vizsgálódásaik során sikeresen bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább. Biztató eredményeket kaptak arra vonatkozóan, hogy a mustármag sikeresen kihajtott és növekedett minimális víz hozzáadása mellett is a holdtalajban. Hatalmas felfedezésnek mondható, hogy a korábbi hiroponikus növénytermesztéssel ellentétben, talajban, ráadásul holdtalajban sikerült növényt termeszteni néhány csepp víz segítségével – fejtette ki Barkó György. Mára eljutottunk odáig, hogy nem kell a magoknak túl nagy segítség ahhoz, hogy kihajtsanak. Minimális vizet meglévő ásványok bontásával is elő lehet állítani, ilyen például a réz-szulfát, amely hevítésével víz szabadul fel – tette hozzá. A MATE kutatói arra is rávilágítottak, hogy
mindenképpen zárt környezet szükséges a növényeknek ahhoz, hogy sikeresen kifejlődhessenek a Holdon, hiszen a sugárzás ellenkező esetben megölné őket.
A Holdon sem mindegy, hol ültetünk
Éppen ezért barlangban vagy hegybe fúrt alagútban kell gondolkodniuk a kutatóknak. A MATE Műszaki Intézetében található speciális vitrinben a MATE szakértői egy Holdhoz hasonló barlang körülményeit próbálták előidézni, a megvilágítás és a hozzáadott víz mennyiségének tekintetében, kivéve természetesen a nyomáskülönbséget. A kutatók célja nemcsak a növények kihajtatása és életben tartása, hanem az is, hogy a folyamat fenntartható legyen, vagyis, hogy a növényekből további magok teremjenek. A MATE szakértői számára ez a feladat sem bizonyult lehetetlennek, hiszen a mesterséges körülmények között nevelt növények három maggal hálálták meg a nem mindennapi gondoskodást. Hasonló körülmények között termett magokkal eddig még csak a MATE Műszaki Intézete rendelkezik, ezért a kutatás világszinten is egyedülálló.

A féltve őrzött magokat jelenleg az ELTE HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjában elemzik, vizsgálják. További fontos kérdéseket szükséges megvizsgálni a három kikelt mag kapcsán, ilyenek például, hogy felvesznek-e mérgező nehézfémeket esetleg a talajból, és ebből adódóan emberi fogyasztásra alkalmasak maradnak-e – tájékoztatott Barkó György. A tudományos vizsgálati eredmények az év végére várhatóak.
Egy magyar- szlovén fejlesztésű műhold, MayaSat-1 segítségével terveznek mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd egy orbitális pálya megtétele után visszajuttatni őket a Földre. A MayaSat-1 egy 300 kilogramm teherbírású űrkapszulába került integrálásra, az átadás múlt hét pénteken Németországban történt. A Mission Possible névre keresztelt űrkapszula egy Falcon 9 es rakétára lesz integrálva, a fellövés időkapuja: 2025 február és július között lesz, a helyszín pedig Vandenberg, Californiában.


