Átszervezhetik magukat Magyarország legnagyobb boltjai a Tisza-kormány döntése miatt: milliárdokról mondhat le a költségvetés a javukra – mégse elégedettek a kereskedők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlaposan felforgathatja a kiskereskedelmi különadó Tisza-kormány által bejelentett módosítása a nagy hazai kiskereskedelmi láncok struktúráját, legalábbis – élve némi leegyszerűsítéssel – papíron biztosan.
Fotó: Vémi Zoltán /Világgazdaság
A módosítás ugyanis kivenné azt a féket és ellensúlyt a szabályozásból, ami alapján a jelenleg Magyarországon működő, főként külföldi érdekeltségű kiskereskedelmi láncoknak (a külföldi háttérnek a jogi szabályozásban értelemszerűen nincs szerepe, mégis van jogi kontextusban is jelentősége, melyre később visszatérünk) nem is érte meg még gondolkodni sem azon, hogy adóalapjuk csökkentése érdekében működésüket formailag decentralizálják, azaz több kisebb vállalatra bontsák a fizetendő adó mérséklése érdekében.
Ha a módosítás keresztülmegy az Országgyűlésen, ennek már idén nem lesz akadálya. A vásárlók talán észre sem vennék a szerkezeti átalakulásokat, s míg az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az adónem teljes kivezetése nélkül nem valósulhat meg a teljes versenyegyenlőség, a szakértő szerint az adóalap-összeszámítás eltörlése valós stratégiai lehetőséget nyithat a láncok számára adóterheik mérsékléséhez és így az állami költségvetés bevételeinek csökkentésére.
Kiskereskedelmi különadó – évi több száz milliárd forint a büdzsének, és nem lehetett kimozogni
Ahhoz, hogy jobban megértsük a kiskereskedelmi különadó kapcsán jelentkező milliárdos nagyságrendek jelentőségét mind a büdzsé, mind a kiskereskedelmi láncok oldalán, érdemes röviden felidézni, hogy a sávos, progresszív jellegű adó a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételt terheli, jelenleg a következő szabályok szerint:
- az első 1 milliárd forintos árbevétel adómentes;
- az 1 és 50 milliárd forint közötti részre 0,15 százalék;
- az 50 és 150 milliárd forint közötti részre 1 százalék, míg
- a 150 milliárd forint feletti árbevételre 4,5 százalékos adókulcs vonatkozik.
A jelenlegi szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kell számítani. Erre azért volt szükség, hogy a nagy kereskedelmi láncok ne tudják több kisebb társaságra bontani működésüket kizárólag azért, hogy az alacsonyabb adósávokba kerüljenek. A törvény emellett azt is korlátozza, hogy egy vállalkozás pusztán adózási előnyök érdekében szervezze át vagy válassza szét kiskereskedelmi tevékenységét.
Lényegében ez az a kitétel, amit a Tisza-kormány nevében nyilatkozó Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint már idéntől hatályosan kivennének a szabályozásból.
Erre az indoklás szerint az EU-s elvárásoknak és szabályoknak való megfelelés miatt van szükség, többet között az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében. Ha a javasolt törvényváltozás hatályba lép, azzal megnyílik az út, hogy az érintett társaságok más működési formába szervezzék át magukat, praktikusan annak érdekében, hogy saját maguk szétdarabolásával csökkentsék adóalapjukat, és így a befizetendő adó mértékét.
Ez pedig szempontjukból nézve biztosan nem indokolatlan kakaskodás: a 2026-os költségvetésben a leköszönt Orbán-kormány erdetileg még 329,2 milliárd forint bevételt tervezett be ebből az adófajtából, szemben a 2025-re előirányzott 295,3 milliárd forinttal. S bár az OKSZ korábban is és a Világgazdaságnak küldött szervezeti nyilatkozatában is „versenytorzító adónemnek” nevezte a különadót, a Magyar Péter vezette kabinet egyelőre nem jelentette be az adónem kifuttatását, pusztán az itt tárgyalt módosítást már 2026-ra. Érdemes megemlíteni, hogy ez akár visszamenőleges hatályú jogalkotásnak is tűnhet, de tekintettel arra, hogy a Tisza-kormány úgy döntött, a teljes 2026-os büdzsét újratervezi és -számolja augusztus végéig, ezért ebben a kontextusba akár el is lehet helyezni az eddig zárt lehetőség kinyitását a társasági formák megváltoztatására már a 2026-os adóévre.
Adóelkerülésre épült a gát, amit most szinte teljesen visszabontana a Tisza-kormány
A most a versenyegyenlőségre hivatkozva kiiktatni készült biztonsági zár tehát eddig gátját szabta annak, hogy a kiskereskedelmi láncok (legyenek akár hazai vagy külföldi hátterűek) a maguk „szétdarabolásával” csökkentsék adóalapjukat és így a sávos progresszív adó alsó részein maradjanak, hiszen több kisebb, jogilag független cégre szétválva elvileg ez lett volna számukra egy kiskapu a kisebb adóösszeg irányába. A jogszabályba épített gát miatt azonban a multinacionális láncok strukturális átszervezésekkel nem tudták elkerülni az adót, mivel a törvény a kapcsolt vállalkozásokra is kitekintett (azaz ha több kiskereskedelmi cég tulajdonosi köre megegyezik, vagy a cégek között meghatározó befolyás – például közös anyavállalat – áll fenn, akkor az adót nem lehet cégenként külön-külön kiszámolni, hanem az adóhatóság által összeadott árbevétel alapján kell magasabb sávban adózni).
Egy másik elméleti kiskapu az lett volna, ha egy nagy lánc teljesen megszünteti a közös tulajdont, és formálisan idegeneknek (például külsős partnereknek) adja át a boltok üzemeltetését, hogy megtörje a kapcsoltságot. A törvény azonban ezt a kiskaput is bezárta, mert olyan jogosítványokat adott az adóhatóságnak, ami alapján a NAV az átuházási szerződéseket a valódi gazdasági tartalmuk szerint minősítheti, és ha úgy látja, hogy egy átszervezésnek nincs más valós gazdasági célja, mint az adóelkerülés, a hatóság figyelmen kívül hagyja a szétválasztást és kiszabja a büntetést.
Ezen a ponton érdemes azt is felidézni, hogy milyen érvekkel támadták a nagy láncok az adónemet az EU-s fórumokon, visszautalva a külföldi illetőség problémájára is.
Az EU-s fórumokon kötött ki a kiskereskedelmi különadó ügye
Mivel a kiskereskedelmi különadó itt összefoglalt szabályozása a főként franchise rendszerben működő hazai hálózatokra bár hatályos volt, de nem igazán alkalmazható, mivel eleve külön jogi személyiségek alatt működtek az egységek (CBA, Coop vagy Reál hálózatok boltjai), ezért a nagy boltláncok részéről igen hamar megfogalmazódott az érv arról, hogy a szabályozás diszkriminatívan sújtja a külföldi anyavállalati háttérrel működő láncokat (Lidl, SPAR, Aldi, Penny stb.), ami a magyar leánycégeiknek súlyos milliárdokat jelent adóként évente. Az Európai Bizottságnál egyenesen úgy látták a magyar szabályozásról, hogy az eleve más rendszerben működő franchise-cégek viszonylatában a szabályozás sértheti a letelepedés szabadságát és az uniós versenyjogi elveket, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
A külföldi multik kapcsán ebben a vonatkozásban a „SPAR-perként” ismert konfliktus valójában két fő fronton zajlik illetve zajlott a magyar állam és a SPAR Magyarország (valamint osztrák anyavállalata) között. Az egyik a hatósági áras termékek (árstop) miatti korábbi, azóta lezárult per. A másik pedig a jelenleg is aktív, kiskereskedelmi különadó miatti uniós eljárássorozat, ebből most az utóbbi érdekes, mivel a vállalat épp a burkolt, külföldi tulajdonú vállalatokat sújtó diszkriminációra hivatkozik benne.
Ugyanis a szétdarabolt vállalatokból származó bevételt csak a szétdarabolás után kell összeszámolni (vagy jön a NAV a vaskos büntetéscédulával), a meglévő franchise-jellegű rendszerekre az nem terjed ki, vagyis a vállalat szerint a szabályozás egyértelműen a külföldi multikra van szabva, azok hátrányára.
Így az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, majd a folyamat újabb lépéseként az Európai Unió Bírósága (EUB) elé idézte a magyar kormányt a különadó miatt.
Mindent megígérne az OKSZ, csak töröljék el az adónemet
Érdemes felidézni, hogy a kiskereskedelmi különadó 2020-ban azt követően tért vissza a magyar jogrendbe, hogy az EUB a Tesco ügye kapcsán kimondta, hogy önmagában nem ellentétes az uniós joggal az árbevétel-alapú, progresszív adó akkor sem, ha a terheket főként külföldi nagyvállalatok viselik. A Bizottságnak viszont a korábbihoz képest jelentősen megváltozott tartalmú, visszaemelt szabályozással vannak kifogásai.
Ebbe a helyzetbe hozhat további újdonságot az, hogy a Kármán által bejelentett módosítást már a 2026-ban kezdődő adóévre alkalmazni kellene. A jogalkotó ezt azzal indokolja, hogy a folyamatban lévő uniós eljárásokban minél hamarabb biztosítani kívánja az uniós jognak való megfelelést.
Az OKSZ-nek ugyanakkor ez a módosítás sem elég, mert mint a Világgazdasággal közölték, szerintük a módosítás a jogszabály lényegét változatlanul hagyja, ami önmagában rendkívül súlyos teher egy olyan ágazat legnagyobb szereplőin, ahol a jövedelmezőség az adó bevezetése előtt is nagyon alacsony volt, azóta pedig jellemzően veszteségbe fordult.
Az OKSZ ezen a ponton azzal is érvel, hogy az adófajta „felhajtja a fogyasztói árakat”, és annak kivezetését szorgalmazzák, azt állítva, hogy az abból megspórolt adóbevételt lényegében befektetésre, fejlesztésre, egyáltalán, a magyar gazdaság érdekében használnák fel illetve fordítanák azokra – legalábbis provizórikus jelleggel. Ezt közölték:
A kivezetés makrogazdasági szinten több hasznot hozna, mint a kieső adóbevétel: a felszabaduló forrás lehetővé teszi az árcsökkentést, több és nagyobb akció indítását, serkenti a beruházásokat, növeli a foglalkoztatást és fogyasztáson keresztül a GDP-t.
Nem meglepő az sem, hogy az OKSZ szívesen részt venni a kiskereskedelmi különadó teljes kivezetésének ütemezési előkészítésében, s arra is hivatkoznak, hogy a választás előtt a kivezetést ígérte meg a Tisza. Erre azonban egyelőre még utalást sem tett Kármán András pénzügyminiszter vagy más vezető kormányzati tag politikus.
Fotó: ViDI Studio / Shutterstock
Milliárdokat érő pénzügyi lehetőség a nagy láncoknak
Ha a módosítást megszavazzák, annak gyakorlati következménye, hogy a nagy kereskedelmi láncok a jövőben szabadabban dönthetnek arról, milyen vállalati struktúrában működnek Magyarországon. Az átalakulás, szétválás vagy hálózati szerveződés önmagában már nem járna azokkal a speciális adókövetkezményekkel, amelyek eddig visszatartották az ilyen lépéseket.
Az adóalap-összeszámítás eltörlése a nagy kiskereskedelmi láncok számára valós stratégiai opcióvá teheti a több működő társaságra, regionális egységre vagy franchise-jellegű struktúrára történő átszervezést
– értékelte lapunknak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a kiskereskedelmi láncok oldalán megnyíló lehetőséget, amivel ha élnek, alighanem maga után vonja az eddigi adómérték erodálódását.
Vagyis a kormánynak nem csak akkor kell számolni a kieső adóbevétellel, ha a jövőben kivezetik az adónemet – amiről tehát egyelőre nincs szó –, hanem akkor is, ha a társasági formák átalakulásának lehetőségét megnyitják a nagy láncoknak.
Pásztor Szabolcs szerint a cégek számára pénzügyileg vonzó lehet a lehetőség, mivel az adóalap több, önállóan adózó társaság közötti megosztása akár többmilliárdos éves megtakarítást is eredményezhet.
Ha több nagy szereplő élne ezzel a lehetőséggel, a költségvetési bevétel csökkenése is reális kockázat, hiszen ugyanaz az együttes forgalom több alkalommal kerülhetne az adómentes, illetve az alacsonyabb kulcsú sávokba
– jelezte a kutatási igazgató, aki úgy véli, hogy az összeszámítási szabály eltörlése a jelenlegi progresszív adókulcsok mellett komoly ösztönzőt adhat a nagy láncoknak arra, hogy több működő társaságba vagy regionális egységbe szervezzék tevékenységüket. Ez pedig akkor is megérheti nekik, ha az adót később kivezetik, amennyiben az éves megtakarítás gyorsan fedezi az átalakítás egyszeri és folyamatos költségeit.
A kormány ugyanakkor nem szünteti meg teljesen az adóelkerülés elleni garanciákat. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat az új rendszerhez igazítják, hogy a módosítás után is biztosított maradjon az adóztatás rendeltetésszerű alkalmazása, miközben a hazai és a külföldi tulajdonú kereskedelmi szereplők azonos feltételek mellett működhessenek. „Pusztán papíron végrehajtott, gazdasági tartalom nélküli feldarabolás azonban az általános adóelkerülés-ellenes szabályok miatt továbbra is kockázatos lehet” – erősítette meg a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs is.
Lehet árcsökkentés az adó eltörléséből, de nincs rá garancia
S végezetül érdemes visszautalni arra, hogy bár egy-egy üzletlánc „papíron” való feldarabolása közvetlenül nem jelentkezik a vásárlói oldalon, nem mindegy, hogy egy ilyen lépésnek milyen hatásai lesznek a boltok polcain látható árcímkékre – imént idéztük az OKSZ előzetes ígéretcunamiját, amit az adóteher teljes kivezetése kapcsán fogalmazott meg, s aminek vonatkozásában érdemes az Oeconomus szakértőjének meglátását is idézni, aki az itt tárgyalt szabálymódosításra reagált, mivel mindkét eset a vállalatok adóterheit csökkentené (a mostani szabálymódosítás is, bár kisebb mértékben, mint az adónem eltörlése).
Pásztor Szabolcs szerint
bár az alacsonyabb adóteher ármérséklési teret teremt, de nem garantál automatikus árcsökkentést.
Sőt, akár még áremelkedés is lehet a széttagolódás következménye, bár Pásztor szerint ennek egészen kicsi a valószínűsége, ugyanis a legnagyobb kiskereskedelmi láncok rendkívül hatékony, a végletekig optimalizált logisztikai és beszállítói hálózatokkal működnek.
A korábbi magyar gyakorlat alapján azonban vélelmezhető, hogy az ármérséklési tér szerényebb lehet, így továbbra is érdemes lehet a gazdaságpolitikának végigkövetnie a kiskereskedelmi láncok árképzését.
– értékelte a lehetséges kilátásokat.
Pásztor Szabolcs szerint az alacsonyabb adóteher közvetlenül költségcsökkentő tényező, ezért erős árversenyben a megtakarítás egy része akciókban vagy mérsékeltebb fogyasztói árakban is megjelenhet – vagyis ahogy az OKSZ most előzetesen megígéri.
Ez azonban nem automatikus az elemző szerint, mert a vállalat a forrást jövedelmezőségének helyreállítására, bérekre vagy beruházásokra is fordíthatja.
Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a módosítás lezárhatja a kiskereskedelmi különadó körül évek óta zajló egyik legfontosabb uniós jogvitát, ugyanakkor az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás végső kimenetele továbbra is meghatározó lehet a magyar különadó-rendszer jövője szempontjából.
