Dezinfláció - meddig?

Az elmúlt hónap nem a jó hírek időszaka volt a magyar gazdaságban. Igaz, nagy riadalomra okot adó információk sem érkeztek, inkább a meglévő trendek folytatódását tapasztalhattuk. Ezek közül talán csak a nyáron is kitartó dezinfláció tekinthető egyértelműen kedvező fejleménynek. Júliusban a fogyasztóiár-statisztika 4,6 százalékos júliusi árdinamikát mutatott, ami újabb történelmi mélypontot jelent. Az elmúlt hónapok látványos dezinflációja ellenére a szakértők a következő egy-másfél évben számtalan olyan kockázati tényezőt látnak, amely megakaszthatja az árdinamika csökkenését. Az erőteljes bérkiáramlás a keresletérzékeny áruk drágulását okozhatja, további kockázati tényezőt jelent az olajárak alakulása is. Júniusban 1,4 százalékkal növekedett az ipari termelés, ennek ellenére a szakértők többsége kételkedik abban, hogy a számok a várva várt fellendülést mutatnák. Az elsősorban a kivitelre szakosodott szektor exportmegrendelései igen alacsony szinten állnak, a belső ipari kereslet pedig több éve stagnál. A konjunktúra csak a világgazdasági helyzet jobbra fordulásától várható. Jelentős egyensúlyromlást mutat a folyó fizetési mérleg első fél éve, annak ellenére, hogy júniusban átlagosnak tekinthető, 397 millió eurós hiány keletkezett. A hat hónap negatív szaldója így is 1,8 milliárd euróra rúg, az elmúlt hat esztendő messze legmagasabb időarányos hiánya. Az egyensúlyromlás alapvetően két tényező következménye. Egyrészt az áruimport dinamikája meghaladja az exportét, másrészt a korábbi években sikerágazatnak számító turizmus az idén 70 százalékkal kisebb többletet produkált, mint tavaly. Az első fél évben átlagosan 11,3 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A 2002. év a hatodik esztendeje tartó életszínvonal-emelkedés kiemelkedő időszaka: eddig soha nem növekedtek ilyen gyorsan a bérek Magyarországon. Az 1997-től megfigyelhető töretlen gazdasági fejlődés következtében a reálkeresetek az idén "ledolgozták" a rendszerváltással járó visszaesést. (MI)