Az Extreme Light Infrastructure (ELI) tudományos nagyberuházás Magyarországot hosszú időre a lézerkutatás és az erre épülő számos orvosi, biológiai, anyagtudományi és egyéb interdiszciplináris alkalmazási terület világközpontjává teheti. Erre hívták fel a figyelmet az idei díjátadó ünnepséget követően közzétett felhívásukban a Gábor Dénes-díjasok Klubjának tagjai.
Emlékeztettek arra, hogy kutatás-fejlesztés, innováció nélkül aligha képzelhető el stabil gazdasági fejlődés, mint ahogy az emberiség előtt álló legfontosabb globális problémák megoldására sincs remény új módszerek nélkül. Bizonyosan ez a felismerés vezette az Európai Bizottságot, amikor az EU 2020-ig szóló gazdaságfejlesztési stratégiájának központi eleméül az innováció támogatását választotta. Az utóbbi években az is egyre világosabbá vált, ahhoz, hogy az EU a nemzetközi tudományos versenyben a világ élvonalába állhasson, szükség van olyan tudományos nagyberendezésekre, amelyek finanszírozása meghaladja a nemzeti kereteket. Ilyen az ELI.
A tervek szerint három helyszínen, Szegeden, Prágában és Bukarestben megvalósuló projekt az első tudományos nagyberendezés, amelyet új tagállamban építenek. A szegedi lézercentrum – ugyanúgy, mint az ELI konzorcium két további létesítménye – egy világszerte teljesen egyedülálló infrastruktúra lesz, a megvalósítandó fényforrások némely paraméterei nagyságrendekkel múlják majd felül a jelenleg ezen a tudományterületen használt bármely más lézerrendszerét.
Figyelembe véve, hogy a lézerfizika terén az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő magyar eredmény született, és hogy a magyarországi szakmai közösség nemzetközileg elismert, a projekt Magyarországra kerülése páratlan lehetőséget jelent a magyar természettudományos és műszaki kutatásnak a világszínvonalhoz való felzárkózására, sőt minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy annak meghaladására is – írják a Gábor Dénes-díjasok.
Bár aligha kétséges, hogy a projekt technológiai húzóhatásán és a tudományos eredmények hasznosítására alapított spin-off cégeken, illetve a kkv-szektor serkentésén keresztül már középtávon is gazdasági megtérüléssel kecsegtet, nem túlzás az ELI-től olyan tudományos áttörést várni, amely Magyarországot egy új iparág bölcsőjévé teheti. A Gábor Dénes-díjasok Klubjának tagjai úgy vélik, hogy Magyarország nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen történelmi lehetőséget elszalasszon, Klebelsberg Kunó ma is aktuális szavait idézve: „Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, amelyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.” Ezért felhívják a döntéshozókat: a határozathozatalkor fontolják meg, ilyen lehetőség még a Magyarországnál jóval nagyobb európai uniós tagországok számára is csak ritkán adódik. Ha Magyarország a projekt megvalósításától eláll, akkor a nemzetközi tudományos életben való tekintélyvesztés mellett azzal is számolnia kell, hogy a következő évtizedekben nem lesz lehetősége európai tudományos nagyberuházásnak otthont adnia. Ezzel hazánk nem csupán Európa nyugati feléhez, de még a környező országokhoz képest is negatív irányban tűnne ki – olvasható a klub felhívásában.
Mindenképpen fontos lenne Magyarország számára ez a projekt – erősítette meg lapunknak adott nyilatkozatában a Münchenben dolgozó magyar fizikus, Krausz Ferenc. Szerinte az európai, sőt a globális tudományos élet fő áramlatába illeszkedik majd be ez a fejlesztés, amely egy világviszonylatban egyedülálló kutatási infrastruktúrát fog eredményezni, s ahogy halad előre a munka, úgy értékelődik fel a jelentősége. A tekintélyes tudós szinte biztosra veszi, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is bekapcsolódik a fejlesztésbe, és ezek az országok, további európai országokkal együtt, a működési költségek jelentős részét vállalják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.