ELI: felhívás a döntéshozókhoz

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) tudományos nagyberuházás Magyarországot hosszú időre a lézerkutatás és az erre épülő számos orvosi, biológiai, anyagtudományi és egyéb interdiszciplináris alkalmazási terület világközpontjává teheti. Erre hívták fel a figyelmet az idei díjátadó ünnepséget követően közzétett felhívásukban a Gábor Dénes-díjasok Klubjának tagjai.
Emlékeztettek arra, hogy kutatás-fejlesztés, innováció nélkül aligha képzelhető el stabil gazdasági fejlődés, mint ahogy az emberiség előtt álló legfontosabb globális problémák megoldására sincs remény új módszerek nélkül. Bizonyosan ez a felismerés vezette az Európai Bizottságot, amikor az EU 2020-ig szóló gazdaságfejlesztési stratégiájának központi eleméül az innováció támogatását választotta. Az utóbbi években az is egyre világosabbá vált, ahhoz, hogy az EU a nemzetközi tudományos versenyben a világ élvonalába állhasson, szükség van olyan tudományos nagyberendezésekre, amelyek finanszírozása meghaladja a nemzeti kereteket. Ilyen az ELI.
A tervek szerint három helyszínen, Szegeden, Prágában és Bukarestben megvalósuló projekt az első tudományos nagyberendezés, amelyet új tagállamban építenek. A szegedi lézercentrum – ugyanúgy, mint az ELI konzorcium két további létesítménye – egy világszerte teljesen egyedülálló infrastruktúra lesz, a megvalósítandó fényforrások némely paraméterei nagyságrendekkel múlják majd felül a jelenleg ezen a tudományterületen használt bármely más lézerrendszerét.
Figyelembe véve, hogy a lézerfizika terén az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő magyar eredmény született, és hogy a magyarországi szakmai közösség nemzetközileg elismert, a projekt Magyarországra kerülése páratlan lehetőséget jelent a magyar természettudományos és műszaki kutatásnak a világszínvonalhoz való felzárkózására, sőt minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy annak meghaladására is – írják a Gábor Dénes-díjasok.
Bár aligha kétséges, hogy a projekt technológiai húzóhatásán és a tudományos eredmények hasznosítására alapított spin-off cégeken, illetve a kkv-szektor serkentésén keresztül már középtávon is gazdasági megtérüléssel kecsegtet, nem túlzás az ELI-től olyan tudományos áttörést várni, amely Magyarországot egy új iparág bölcsőjévé teheti. A Gábor Dénes-díjasok Klubjának tagjai úgy vélik, hogy Magyarország nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen történelmi lehetőséget elszalasszon, Klebelsberg Kunó ma is aktuális szavait idézve: „Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, amelyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.” Ezért felhívják a döntéshozókat: a határozathozatalkor fontolják meg, ilyen lehetőség még a Magyarországnál jóval nagyobb európai uniós tagországok számára is csak ritkán adódik. Ha Magyarország a projekt megvalósításától eláll, akkor a nemzetközi tudományos életben való tekintélyvesztés mellett azzal is számolnia kell, hogy a következő évtizedekben nem lesz lehetősége európai tudományos nagyberuházásnak otthont adnia. Ezzel hazánk nem csupán Európa nyugati feléhez, de még a környező országokhoz képest is negatív irányban tűnne ki – olvasható a klub felhívásában.
Mindenképpen fontos lenne Magyarország számára ez a projekt – erősítette meg lapunknak adott nyilatkozatában a Münchenben dolgozó magyar fizikus, Krausz Ferenc. Szerinte az európai, sőt a globális tudományos élet fő áramlatába illeszkedik majd be ez a fejlesztés, amely egy világviszonylatban egyedülálló kutatási infrastruktúrát fog eredményezni, s ahogy halad előre a munka, úgy értékelődik fel a jelentősége. A tekintélyes tudós szinte biztosra veszi, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is bekapcsolódik a fejlesztésbe, és ezek az országok, további európai országokkal együtt, a működési költségek jelentős részét vállalják.