JÖVEDELMEK Tömegek tűntek el a szektorból a járvány kitörése óta

Zuhanó bérek a vendéglátóiparban

Gazdaság | Gazdasági Hírek
Jelentősen visszaeshetett a keresete a legtöbb munkavállalónak tavaly a válság által megtépázott szektorokban. Szakmai szervezetek a bértámogatás fél évvel történő meghosszabbítását javasolják.

Nulla produktum mellett bér­ről beszélni felesleges, maximum szociális tá­mo­gatásnak lehet nevezni, amit kifizettek a munkavállalóknak a vendéglátás területén

– mondta a Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a bruttó átlagkereset az első negyedév után stagnált, egész évben 250 ezer forint volt, ez az összes nemzetgazdasági ág tekintetében az egyik legalacsonyabb keresetnek számított.

Kovács László felhívta a figyelmet, hogy a helyzet ennél is katasztrofálisabb lehet, mert az alkalmazottakat nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a legtöbb helyen ugyanis levitték az óraszámokat 2-4 órára. Ráadásul a munkahelyvédelmi bértámogatást csak a novemberi állapot után kérhetik, amikor már eleve csökkentett üzemmódban működtek a vendéglátóhelyek.

Lassult a bérdinamika a vendéglátóiparban azok után, hogy korábban 10 százalék fölötti növekedési ütem volt érzékelhető

– mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A nyári hónapok ugyan lendületet adtak, ám az év második fele és a járvány újabb hulláma nyomot hagyott az ágazat teljesítményén.

A szektor tavalyi vesztesége a 2019-es rekordév után elérte a 400 milliárd forintot.

Kovács László azonban úgy látja, hogy jelenleg a korábbi forgalom mindössze 25-30 százaléka realizálódhat, ami a foglalkoztatáson is látszik: míg 2019-ben még 190 ezren dolgoztak a szektorban, idén január­ban már csak 150 ezren. Ráadásul számos olyan egyéni vállalkozó van, aki csak azért maradt állományban, hogy fizesse a társadalombiztosítási járulékokat, miközben lehet, hogy már rég szakmát váltott. A kabinet számításai szerint összesen százezer alkalmazott után vették igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatást, azaz több tízezren hagyhatták ott a szektort.

Fotó: Getty Images

A szakmai szervezetek azt kérték a kormánytól, hogy

a bértámogatás mértékét 50-ről 75 százalékra növelje, illetve hogy ne a tavaly novemberi állapotot vegyék figyelembe, hanem a 2019-es vagy a 2020. január–februári adatok alapján számított teljes óraszámokat.

Kovács László azt is hangsúlyozta, hogy teljes adó- és járulékmentességre lenne szükség, hogy talpon tudjanak maradni.

A kormányzat azt jelezte, hogy egy hónappal meghosszabbítják a bértámogatást, az MVI azonban azt javasolta, hogy a nyitás után még fél évig igénybe lehessen venni. Szintén probléma, hogy ha valaki időközben elmegy, és újat vesznek fel helyette, utána már nem tudják kérni a támogatást. A testület elnöke a nyitás után nagy eufóriára számít, ahogy tavaly a kereskedelemben is történt, majd visszafogott tempóra van kilátás. A K&H elemzője úgy látja, a munkaerőhiány ismételt megjelenésével a keresetek újra növekedhetnek az ágazatban, bár az idei minimálbér-emelés a korábbi éveknél mindenképpen lassabb bérdinamikát fog eredményezni.

Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

Tovább éleződik az orosz-ukrán feszültség

Brit hadihajókat küldenek az oroszok által lezárt Kercsi-szoroshoz.

Virágzik a luxus Dél-Koreában

Miután külföldre nem utazhatnak a járvány miatt, a dél-koreaiak otthon költik el a pénzüket. Ennek jó néhány luxusmárka a haszonélvezője lehet a távol-keleti országban.

Ötszáz eurót visz haza egy átlagos szlovák nyugdíjas

A tizenharmadik havi extra juttatásnak és a minimálnyugdíj erőteljes növelésének is köszönhetően Szlovákiában a nyugdíjasok nem tartoznak a szegénység által leginkább veszélyeztetettek kategóriájába.

Tízhavi mélyponton az ipari termelés az eurózónában

Az első negyedév visszaesése után a másodiktól már fellendülés várható Európában.
Világgazdaság Piactér