Az Oroszország ellen meghozott szankciók visszavonásának minimális feltétele az, hogy a moszkvai vezetés betartsa a minszki tűzszüneti megállapodást – erősítette meg magyar újságírók előtt Dan Fried, az amerikai Külügyminisztérium Oroszország elleni szankciókért felelős megbízottja. A nagykövet hangsúlyozta: az orosz agresszió folytatódik Ukrajnában, bizonyítható, hogy orosz katonák tartózkodnak az ország keleti részén, ahogyan az is, hogy Moszkva támogatja a Donyeck és Luhanszk környékén harcoló szeparatistákat. Hozzátette: Washington reméli, hogy az október 12-re tervezett ukrajnai választások megrendezését nem zavarja meg Oroszország, ám ha folytatódik az agresszió, az Egyesült Államok és az Európai Unió is kész újabb büntetőintézkedések meghozatalára. Ami a Krím Oroszországhoz csatolását illeti, Fried közölte: azt Washington, a NATO-hoz hasonlóan törvénytelennek tartja azt, a szankciók feloldását mindenesetre a Minszkben szeptember elején aláírt egyezmény tiszteletben tartásához kötik.
Fried a II. világháború befejezése óta a legnagyobb kihívásnak nevezte a mostani krízist, egyben 1945 után az első erőszakos területfoglalásnak Európa területén. „Mivel Magyarország pontosan tudja, mit jelent, amikor az oroszok megsértik a szuverenitásukat, meg kell értenie a fellépés fontosságát” – reagált arra, hogy Orbán Viktor többször is hangot adott aggályainak a Moszkva elleni intézkedésekkel kapcsolatban. „Mind jóban akarunk lenni Oroszországgal, javítani a viszonyt vele, de ez nem a megfelelő pillanat a barátkozásra” – utalt a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokra.
A magyar miniszterelnök – több uniós vezetőhöz hasonlóan – korábban azt vetette fel, hogy a szankciókra válaszul hozott orosz ellenintézkedések súlyosan érintik az európai, így a magyar gazdaságot is. Lapunk ezzel kapcsolatos felvetésére Dan Fried úgy reagált: a szankciók és az ellenlépések az amerikai vállalatokat is súlyosan érintik, legyen szó a pénzügyi vagy az energetikai szektorban működő cégekről. Az Európa számára létfontosságú olaj- és a gázszállításokat éppen ezért nem is érinti az embargó – ezzel az eszközzel Iránnal szemben él a nemzetközi közösség – emelte ki.
A nagykövet visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter napokban tett kijelentését, miszerint az Oroszország elleni szankciók tovább mélyítik az ukrajnai válságot. „Az oroszok sok mindent mondanak, ennek a jó része nem igaz. Elvégre cáfolják azt is, hogy katonáik Ukrajna területén tartózkodnak – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Dan Fried. – Ukrajnában enélkül még rosszabb lenne a helyzet, de tény az is, hogy az intézkedések rontották az orosz gazdaság kilátásait is, legyen szó a tőkekivonás felgyorsulásáról vagy az orosz pénzügyi helyzet piaci megítélésének romlásáról.”
Porosenko Washingtonban
Kanada után Washingtonba látogatott tegnap Petro Porosenko ukrán államfő. A politikus John Kerry külügyminiszter után találkozott Barack Obama elnökkel és beszédet mondott a Kongresszus két házának közös ülésén. Obama a látogatás előtt úgy fogalmazott: Porosenko jelenléte a Fehér Házban olyan üzenet Putyinnak, amely „angol és orosz szavak ezreivel ér fel”.
Az államfő látogatása alkalmával az amerikai képviselőház határozatot fogadott el, amelyben támogatásáról biztosította az ukrán nép jogát ahhoz, hogy szabadon határozza meg jövőjét, beleértve a viszonyát más országokkal és nemzetközi szervezetekkel.
