Mentőöv nélkül maradnak a Honvéd-tagok

A Költségvetési Tanács valószínűleg nem fog örülni az jövő évi büdzséterven a parlamenti vita végére eszközölt változtatásoknak. A kormányzat ugyanis 30 milliárd forinttal csökkentené a rossz helyzet esetére félretett Országvédelmi Alapot (100-ról 70 milliárdra), miközben a 115 milliárdosra tervezett vagyonértékesítési bevételeket 18 milliárd forinttal emelné meg. Ez utóbbit eleve a költségvetés egyik legbizonytalanabb pontjának tartotta az Állami Számvevőszék és a KT is, hiszen a kabinet nem mondja meg, miből számít bevételre ezen a soron. Ezenkívül még a fejezetekben képzett tartalékokat is mérsékelnék 450 millióval, de csökkentették a Mehib és a Garantiqa kezességvállalásaira is félretett keretet, valamint az egyéb kiadások sort és az NGM szerkezetátalakításaira félre tett pénzeit is tizedelnék (összesen több mint 8 milliárdot spórolnának meg a tartalékszerű pénzek besöprésével és a kezességek csökkentésével). Megtakarítást jelent még jövőre, hogy az idén befejezik az önkormányzatok adósságkonszolidációját, valamint összevonják a földművelésügyi tárca agrárszaktanácsadási és környezetügyi intézetét, amivel 30 milliót lehet megfogni.

Az így megspórolt 59 milliárdot pedig összesen 36 célra osztanák szét. Lazítást jelent, hogy a Nemzeti Filmalap 10 helyett 14 milliárd forintot kaphat majd a társasaági adóbevételek terhére, de ezt már korábban, a költségvetést megalapozó törvénynél megszavazták.

Azt még ugyan nem tudni, pontosan mikor voksolnak majd a jövő évi többi változtatásról a honatyák (ehhez rendkívüli ülésszakra lesz szükség, aminek még nincs meg az időpontja), de az már kiderült, hogy a kormány mely módosító indítványokat támogatja. A Költségvetési Bizottság tegnapi ülésén a kabinet ennek felfedése mellett ráadásul egy saját átrendezési javaslattal is előállt – részben egyes képviselők javaslatait megfogadva, csak a pénz forrását máshonnan előteremtve.

A büdzsémódosítások tuti befutói között azonban – meglepetésre – nincs ott néhány korábbi favorit. Így például nem kapott többlettámogatást a Design Terminál és a ReConnect Hungary program, ahogyan nem kapja meg az 1,8 milliárd forintot a Honvéd Egészségpénztár sem, holott közel 23 ezer tagja csak azért nem férhet hozzá az általa befizetett pénz 70 százalékához, mert a pénztár szerencsétlenül választott bankot. Egy olyan takarékszövetkezetnél, a DRB-nél tartotta a pénz egy részét, amely a Buda-Cash botrány miatt fizetésképtelenné vált (itt a 30 milliós OBA-garancia mit sem ért).

Jutna azonban pénz másra. Csak a harmadik legnagyobb tétel a bankadó 10 milliárdos visszatérítése, amelyet a hitelezést növelő bankoknak ad a kormány. A legnagyobb összeg a Ludovika Campus további beruházásait jelentik: ezeknek csak a 2016-os forrásigénye 12,5 milliárd forint. A terv, hogy 2015 és 2018 között új oktatási épület és hallgatói központ létesül, valamint uszoda, vívóterem és lőtér is. Ezen kívül lovarda és istálló épület szerepel a tervben, valamint az, hogy az Orczy parkot felújítják és hozzákapcsolják a Népligethez.

A nemzetgazdasági tárca ezen kívül 2,9 milliárdról 15 milliárdra emelt keretet kapna arra, hogy megfelelő támogatásban részesíthesse a tőkehiányos hazai iparvállalatokat, amelyek a fejlesztésekhez uniós támogatást nem kaphatnának. A fejlesztések az indoklás szerint végül a támogatási összeget meghaladó költségvetési bevételeket eredményeznek majd.

A sportfejlesztések sem állnak meg a Ludovikánál, csak az ilyen célú módosításokkal 6,6 milliárd forint többlethez jut az ágazat. Ebből 552 millió közvetlenül a 2016. évi olimpiai felkészülés támogatására megy, de jut belőle közel 800 millió az edzőtáborok fenntartására, 317 millió a 16 kiemelt sportág idei támogatási szintjének megőrzésére és 300 millió forint a pesthidegkúti uszoda építésére is. A legnagyobb összeg azonban az a 3,2 milliárd forint, amit a kormányzat Győr városának szavazna meg, atlétikai központra és a teniszcentrumra, hogy megrendezhessék a 2017-es 2017-es Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált.

Jelentősebb tétel a külügyi terjeszkedés: az Eximbank kap 2,5 milliárdot azért, hogy tagságot vásároljon két külpiaci terjeszkedést segítő szervezetben, valamint a külügyi tárca támogatását emelnék meg 3,9 milliárddal, hogy új nagykövetségeket nyithasson Taskentben, Addisz-Abebában, Manilában, Wellingtonban és Luandában.

Úgy tűnik, az alkuban mindenki kapott valamit: a több módosító indítványt benyújtó Fidesz-vezetők általában egy javaslatukkal bennmaradtak a biztos befutók között. Így kaphat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára egymilliárd forintot az Operettszínház, vagy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke indítványára 400 millió forintot a debreceni reptér működési támogatásként. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnökének javaslatára pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottság kap 200 milliót, így ha hozzájut a végleges épületéhez, fel tudja majd azt újítani.

Mindent a kormányhivatalba

Tízmilliárd forinttal és közel 1900 fővel bővül jövőre a kormányhivatalok létszáma, miután négy intézmény felett is átveszik majd az irányítást a most benyújtott költségvetési módosítások szerint. Így a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alatt álló szervezethez kerülnek a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, a bevándorlási és állampolgársági hivatalok, de a Magyar Államkincstár családtámogatási, szociális és lakáscélú támogatás-kiadási feladatai is.