Miért magasak az árak?
Az elmúlt évekből számos olyan eseményt és tényezőt említhetünk, amelyek hozzájárultak az ingatlanárak emelkedéséhez. Ezek közül alighanem az egyik legjelentősebb a hazánkat érintő óriási infláció, ami természetesen az ingatlanpiacra is hatással volt. Annál is inkább, hogy a világjárvány utáni alapanyaghiány is jelentős áremelkedést hozott magával.
Nem segítette a helyzetet az sem, hogy a jelzáloghitelek kamatai is az egekbe szöktek . Míg néhány évvel ezelőtt a alig 1-2 százalék körül mozgott, jelenleg 13 százalékon áll. A drágább hitelek kisebb keresletet jelentenek, ennek árcsökkentő hatása azonban egyelőre csak mérsékelten jelentkezik. Aki most szeretne eladni, mindenképp ragaszkodik a magasabb árhoz.
Végül említsük meg azt is, hogy hazánkban sokféle állami otthonteremtési támogatás létezik . Ilyen például a a lakásfelújítási támogatás vagy a Babaváró Bár ezek segítséget jelentenek a családoknak, összességében mégis hozzájárulnak a családi házak és társasházi lakások árának növekedéséhez.
Mi a helyzet vidéken?
Budapest legfrekventáltabb, belső kerületeiben akár 3-4 millió forintos négyzetméterárakkal is találkozhatunk, de a kevésbé felkapott városrészekben is egymillió környékén mozog az átlagár. Naivitás ugyanakkor azt gondolni, hogy az ország más részein egyöntetűen alacsonyabbak az árak. Nézzük, milyen tendenciákat figyelhetünk meg a fővárostól távolodva!
Vidéki városok, növekvő négyzetméterárak
Somogy megyében, a Balaton déli partján például a fővárosival megegyező négyzetméterárak jellemzőek, de az északi parton is borsos árat kérnek egy ingatlanért. Ugyanez a helyzet Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyékkel is. Az előbbi szintén felkapott turistacélpont, ami sok befektetőt vonz a környékre. Győr és Sopron környéke az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami a lakosságszám növekedésében is megmutatkozott. A megye közel fekszik az osztrák határhoz, emellett Budapest is könnyen megközelíthető. Talán emiatt választják mind többen ezt a megyét, és emiatt érték el az ingatlanok a közel 700 ezer forintos négyzetméterárat.
Az ország második legnagyobb városa
Aligha meglepő, hogy az ország második legnagyobb települése, Debrecen is a drágább lokációk közé tartozik (átlagosan 620 ezer forint egy négyzetméter). Alaposan a pénztárcánkba kell nyúlnunk akkor is, ha Fejér megyében képzeljük el az új otthonunkat. Itt az átlagár 554 ezer forint négyzetméterenként, de Székesfehérváron vagy a Velencei-tó környékén ennél is magasabb árak dominálnak.
Talán némileg határeset a „vidékiség” szempontjából, de mindenképp érdemes megemlíteni, hogy Pest megyében átlagosan 682 ezer forintba kerül egyetlen négyzetméter. Igaz, a szórás ebben az esetben is hatalmas. A felkapott, Budapesthez közel fekvő településeken még magasabbak az árak, míg a kevésbé népszerű, távolabb fekvő agglomerációs településeken olcsóbb ingatlanhirdetések között böngészhetünk.
Kedvezőbb árú területek
Ha viszont jelentősen kedvezőbb árú ingatlanra vágyunk, igen messzire kell költözünk a fővárostól és a fentebb említett régióktól. A legolcsóbb vármegyének ugyanis Békés számít, ahol alig 173 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Kifejezetten kedvezően mondható még Nógrád (235 ezer forint), Jász-Nagykun-Szolnok (250 ezer forint) és Tolna is (287 ezer forint). Borsod-Abaúj-Zemplén a középmezőnyben helyezkedik el. Ha megnézzük az eladó házakat Miskolcon, átlagosan 317 ezer forintos árakkal fogunk találkozni.
Szempontok vidéken
Az alacsonyabb árak vonzóvá tehetik a fővárostól távoli életet, néhány dologra azonban nem árt figyelni. Egyrészt a fenti árak csak irányadók és általánosak. A vidéki nagyvárosok központi részein olykor sokkal magasabb vételárakkal szembesülhetünk. Ha például rákeresünk a miskolci eladó házakra, ne lepődjünk meg, ha egymillió környéki négyzetméterárakba is belefutunk. Az igazán olcsó ingatlanokat tehát inkább a kisebb településeken, falvakban kell keresnünk.
Ezeken a helyeken elsősorban a az, ami kihívást okozhat. A régebbi épületek fűtési rendszere elavult lehet, a szigetelés túlságosan kevés, és előfordulhat, hogy a nyílászárók vagy a tető sincs megfelelő állapotban. Ez pedig azt jelenti, hogy rendkívül magas villany- és fűtésszámla vár ránk a beköltözés után. Ha pedig javítanánk az ingatlan energetikai besorolásán, akár több tízmillió forintos kiadással is számolhatunk.
Ha vidékre költözünk, alighanem egy tágas családi ház lebeg a szemünk előtt, méretes kerttel. A hatalmas telek elsőre jó ötletnek tűnhet, ne feledjük azonban, hogy egy több ezer négyzetméternyi terület gondozása tengernyi időt igényel, hogy a szakértelemről már ne is beszéljünk. Végül gondoljuk át azt is, hogy vajon a kiszemelt ingatlan mennyire számít továbbértékesíthetőnek. Vajon meg tudunk-e szabadulni tőle, ha mégsem bizonyul álmaink otthonának?
Nem várható jelentős árcsökkenés
Amennyiben eltökéltük, hogy vidékre költözünk, nem érdemes halogatni az ingatlanvásárlást. Az árak ugyanis várhatóan 2024-ben is tovább nőnek, csökkenésre aligha lehet számítani. Most érdemes tehát belevágni a vidéki kalandba!
