Lassabban döntenek a vevők, az ingatlanok több időt töltenek a piacon, minden lakástípusnál nőtt a forgási idő – tájékoztatott az országos felmérésének adataira hivatkozva Otthon Centrum.
A korábbinál sokkal fontosabb szempont lett a vásárláskor az ingatlan állapota és minősége – derült ki a piaci körképből.
– ismertette az Otthon Centrum (OC) országos összegzésének legfontosabb megállapítását Soóki-Tóth Gábor.
Minden lakástípusnál nőtt a forgási idő, vagyis a vásárlók lassabban döntenek, és az ingatlanok a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon.
A féléves adatok szerint
legjobban a téglalakások tartják magukat, itt az értékesítési átlagidő 93 nap, ami csak két nappal több az előző évinél. Ezzel szemben a panellakások 79 napos forgási ideje már jelentősen, három héttel hosszabb a 2022-es átlagértéknél.
A családi házak idei, 150 napos értékesítési átlaga ugyancsak két héttel hosszabb a tavalyinál.
Változatlanul a panelt lehet a leggyorsabban eladni – hiszen a városlakóknak ez a leginkább megfizethető lakhatási megoldás –, de a többi ingatlantípussal szembeni előnye jelentősen zsugorodott. Az átlagos 79 naphoz képest kedvezőbb érték jellemzi Budát (72 nap) és a régió központokat (73 nap), míg a külső pesti kerületekben és a kisebb megyei jogú városokban átlagos, az agglomerációban és a kisebb településeken valamivel magasabb (90 napos) átlagot mért az OC.
Kifulladt a lakáspiaci drágulás lendülete, stagnálnak a kínálati árakCsökkenő kereslettel párhuzamosan bővülő kínálat jellemzi a hazai lakáspiacot idén, aminek következtében a kínálati árak csak minimálisan, Budapesten is csupán 1 százalékkal nőttek, sőt van, ahol stagnáltak, év elején kifulladt a máskor szokásos drágulás lendülete. Az összesített áremelkedés az első negyedévben 2 százalék alatti volt. |
Nemcsak országos átlagban, hanem minden településtípus esetében nőtt az értékesítési idő. A megyei jogú városokban egy héttel, az agglomerációban és Budán két héttel hosszabb időt tölt a piacon az ingatlan. A főváros pesti részein, illetve a kisebb városokban valamivel lassabb a tempó, és egy hónappal hosszabbodott az értékesítéshez szükséges idő.
A kisvárosokban 25 nappal, vagyis
jelentősen nőtt az értékesítési idő, ami annak tudható be, hogy arányaiban több rosszabb állapotú ingatlan került a piacra.
Ezzel szemben a belvárosban 11 nappal csökkent az ingatlanok eladásához szükséges idő. Hagyományosan a használt házak értékesítéséhez szükséges a legtöbb idő és ez a kategóriában tapasztalható 150 nappal idén sincs másként. A legkevesebb ideig Budán vannak a piacon a családi házak (114 nap), de külső Pest és Pest vármegye is az átlag alatt van (140 nap). A vidéki városokra az országos átlag jellemző, míg a kisebb településeken a 160 nap feletti norma kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségeket mutat.
Mindez nem meglepő, mivel a hazai lakásállomány minősége a vidéki, kisebb településeken a legrosszabb, miközben az utóbbi hónapokban az ingatlan állapotának és minőségének szerepe felértékelődött a vásárlók szemében
– magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.
A használt házak esetében 12 nappal nőtt az értékesítési idő. Ez a fővárosban kevesebb, ott egy héttel nőtt a forgási idő, míg ez a mutató Pest vármegyében két héttel hosszabbodott. A vidéki településeken a háromhetes növekedés ugyancsak a lakásállomány általános minőségével van összefüggésben, és a jobb állapotú ingatlanok esetében az eladási idő kisebb mértékben nőtt.
