Stabil, évek óta tartó növekedés tört meg tavaly a koronavírus-járvány miatt, a kiskereskedelem pedig elveszítette a lendületét, ami több tényezővel is magyarázható.
Egyrészt az első és második hullámban elrendelt korlátozások miatt egyszerűen sok üzlet ki sem nyithatott, vagy csak korlátozott nyitvatartási idővel működhetett. Másrészt a járvány negatív hatásai – egyebek között a növekedése, a fizetéscsökkentések, valamint a bizonytalan kilátások – miatt a háztartások óvatosabbak lettek, megnézik, mire költenek. Egy részük pedig a nagyobb kiadásokat elhalasztotta
– állapította meg a Világgazdasághoz eljuttatott elemzésében Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Bár a múlt évre vonatkozó teljes körű kiskereskedelmi adatsorra február 4-ig várni kell, az online pénztárgépek adatai alapján látható, hogy a boltok forgalma decemberben 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az elemző rávilágított, hogy
az élelmiszereket, mindennapi termékeket, valamint a dohányárut és italokat árusító boltok tudtak elérni 4-6 százalékos többletet.
Szintén pluszban voltak decemberben a patikák, ami a járványhatással magyarázható, bár a korábbi hónapokban volt két számjegyű növekedés is a gyógyszerforgalomban. Jelentősen csökkent ugyanakkor az üzemanyagokat, továbbá a háztartási cikkeket, a szabadidő eltöltéséhez szükséges holmikat áruló boltok forgalma.
A járvány viszont még nagyobb lendületet adott az utóbbi években amúgy is dübörgő online kiskereskedelemnek. Németh Dávid felidézte, hogy 2016-ban az üzemanyagok nélkül számolt egész éves kiskereskedelmi forgalom 4 százalékát adta az online szektort is magában foglaló – csomagküldő és internetes – kiskereskedelem. Egy évvel később 5 százalékos, 2018-ban már 6 százalékos, 2019-ben pedig 7 százalékos volt a részesedése, a múlt év első tizenegy hónapjában pedig már csaknem 10 százalékot tett ki. Előrebocsátotta, hogy
a következő időszakban még nagyobb részesedést kaphatnak az online vásárlások a kiskereskedelemben.
A K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a belső fogyasztás, a háztartások vásárlásai fontos szerepet kaphatnak majd a járvány utáni gazdasági fellendülésben, ám az kérdés, milyen lendülettel kezd újra fogyasztani a lakosság. Ez szintén több összetevős dolog. Van egyfelől a technikai korlát, kérdés, hogy mikor törlik el a korlátozásokat, azaz mikortól térhetnek vissza a régi forgatókönyvhöz a boltok.
A kiskereskedelmi forgalom alakulását nagyban meghatározza, hogy milyen a háztartások jövőbe vetett bizalma. Ha optimistábbakká válnak, akkor a fogyasztási hajlandóság fokozódhat, ez pedig a kiskereskedelemben forgalombővülésként jelenhet meg.
Attól is függ a szektor helyzete, hogy mi lesz az idén a bérekkel, mekkora fizetésemelkedés jöhet szóba a járvány után, valamint az is fontos szereplő, összességében a reálbérek alakulása is befolyásolhatja a boltok forgalmát. Németh Dávid úgy véli, nagyon valószínű, hogy a tavalyi gyenge eredményekhez képest 2021-ben növekedés lesz, de a bővülés mértékére nem lehet még pontos számot mondani.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára is arról beszélt január elején, hogy az idén újra beindulhat a dinamikus növekedés a kiskereskedelemben, amely a járvány előtti időszakban 81 hónapon keresztül masszívan bővült. A legutóbbi, novemberi adatok kapcsán az ITM szakpolitikusa még arról beszélt, hogy a munkahelyek megtartására és a gazdaság védelmére irányuló kormányzati intézkedések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a kiskereskedelem csak kisebb mértékben esett vissza. Mint ismert, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly novemberben az üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz képest naptárhatástól megtisztítva 0,8 százalékkal csökkent, az előző hónaphoz viszonyítva viszont 1,1 százalékkal nőtt. Cseresnyés Péter is kiemelte az internetes vásárlások bővülését, és a csomagküldő szolgáltatások iránti érdeklődés növekedését, ezeken területeken rekordszintek voltak megfigyelhetők. Azt is biztatónak tartja, hogy 2020 első tizenegy hónapjában a forgalom összességében nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
