Tíz százalék feletti pluszban búcsúztatták az óévet

A bolti kiskereskedelmi forgalom értéke december 4. és 31. között 11,7 százalékkal haladta meg a 2019-es, járvány előtti szintet – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitorából. Ez mindenképpen bizakodásra ad okot annak fényében, hogy a novemberi adatok szerint a korábbi 5-6 százalékos bővülés után 3,8 százalékra esett a növekedési dinamika, így a boltok január–novemberi eladásait együttesen vizsgálva mindössze 3,2 százalékos pluszban van a volumen 2020-hoz képest. Az ráadásul az elemzőket is meglepte, hogy míg az ipar robogott, a kiskereskedelem döcögött novemberben. Mint ismert, a kibocsátás többhavi lejtmenet után az utolsó őszi hónapban már 2,6 százalékos pluszban volt.

A KSH azért tekint 2020 helyett 2019-re bázisidőszakként a heti monitorban, hogy a Covid-hatásokat kiszűrve objektívebb képet alkothasson. A statisztikai hivatal kimutatása az online kasszák adatain alapul, a webáruházak forgalmát nem tartalmazza. Igaz, az utóbbi a szektor egyre fajsúlyosabb szegmense, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem részesedése novemberben 12 százalék volt, ugyanakkor a forgalma mindössze 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Pedig nem is olyan régen még 20-25 százalékos ugrásoknak is tanúi lehettünk, sőt, volt rá példa, hogy 40 százalék fölé kúszott az éves alapon mért növekmény.

A heti monitorban vizsgált időszakban az élelmiszer- és iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 16,3 százalékkal nőtt a két évvel korábbi értékesítési volumenhez képest, míg az ebben az esetben külön elemzett élelmiszer-, ital- és dohányáru-kategória forgalma ennél szerényebb mértékben, 15,8 százalékkal bővült. Árnyalja azonban a képet, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 6 százalékkal emelkedett. Az étolaj 26,9 százalékkal drágult, a liszt 20,2 százalékkal, a margarin 19,5, a kenyér 12,1, a péksütemény 11,3, a baromfihús pedig 9 százalékkal.

Eközben az üzemanyag-kiskereskedelem 34,9 százalékkal ugrott meg a járvány előtti szinthez képest. Bár még a turizmus és a tranzitforgalom nem épült vissza, ne feledjük, a benzinár az ősszel az egekbe szökött, amire az állam az árak literenként 480 forinton történő maximálásával válaszolt. A múlt héten kétszer változtak a nagykereskedelmi árak: a benziné 3 forinttal, a gázolaj beszerzési ára pedig előbb 6, majd további 3 forinttal nőtt. A Holtankoljak.hu adatai szerint ha a kormány november 15-től nem fagyasztotta volna be három hónapra az üzemanyagárakat, akkor most a 95-ös benzin 495, a dízel pedig 500 forintba kerülne átlagosan literenként a töltőállomásokon. 

Az egyéb háztartási cikkek forgalma csak 9,1 százalékkal maradt el a 2019-es bázistól, azaz mára sikerült ledolgozni a korábbi 25-30 százalékos mínusz javát. A kulturális, szabadidős cikkek értékesítése 5,7 százalékkal apadt, míg az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme minimálisan, 1,2 százalékkal gyarapodott. A gyógyszer-értékesítés viszont a korábbi robbanásszerű bővüléshez képest visszafogottabban, 16,7 százalékkal nőtt december 4. és 31. között, miután a 20-25 százalékos pluszok is megszokottak voltak. A korábbi nagy patikaforgalom mögött az állhatott, hogy a negyedik Covid-hullámtól való félelem és a felkészülés az influenzaszezonra együttesen fejtette ki a hatását. A KSH heti monitora arra is kitért, hogy míg a vizsgált időszakban a bolti eladások összességében 11,7 százalékkal nőttek, addig a vendéglátóipar értékesítése 7,2 százalékkal haladta meg a két évvel ezelőtti szintet.