Siralmas kiskereskedelmi adatok érkeznek egész Európából
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem csak Magyarországon közöltek vigasztalan kiskereskedelmi forgalmi adatokat pénteken, hasonló trendet mutatnak a többi európai országban közölt számok is. Országonként az inflációtól és a bérek emelkedésétől függően eltérő ütemben előbb az üzletek büntették elszálló árakkal a vásárlókat, majd az utóbbiak azzal reagáltak, hogy elkezdtek sokkal kevesebbet tenni a kosárba. Az európai jegybankok adatgyűjtései szerint az árakat csak részben az energiaköltségek felszaladása hajtotta: sok vállalat a vásárlók kárára a profitját duzzasztotta fel.
Magyarországon más európai országokhoz képest késve és lassabban emelkedett az infláció, akkor viszont igen magasra, az év végére már 25 százalék fölé. Igaz, hogy a bérek emelkedése az élen haladt tavaly Európában, a kettő egyenlegeként azonban idén már zuhan a kiskereskedelmi forgalom: márciusban 13 százalék körüli éves visszaesést mért a KSH.
Soha nem látott mélypont: világos üzenetet küldtek a vásárlók a boltoknak – most már tényleg muszáj megérteniükAmióta csak mérik, a legnagyobb visszaesést produkálta a kiskereskedelem. Csak a Covid idején szakadtak be ennyire a vásárlások. |
Ehhez hasonló mértékű, valamivel 10 százalék feletti visszaesést szenvedtek el még az ősszel a csehek, bár a fogyasztásvesztés éves rátája a pénteki adatok szerint náluk márciusban 8,1 százalékra mérséklődött, ami még mindig fájdalmas mérték. Azt is jelenti, hogy a cseh háztartások ebben az értelemben már 11 hónapja senyvednek, és ennyi idő sem volt elég a drágulás olyan erős lefékezésére, ami megfordítaná a folyamatot.
Szlovákia márciusban megúszta 6 százalékos éves visszaeséssel, de náluk ez az eddigi legfájdalmasabb mérték. A jövőt az árak és a bérek alakulása együttesen alakítja, náluk is és másutt is. A régiós kivétel Románia, náluk nem volt visszaesés a fogyasztásban, márciusban éves szinten 6,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Május elsejétől ötödével olcsóbb a tej RomániábanValamennyi nagy áruházlánc úgy döntött, hogy csatlakozik az önkéntes megállapodáshoz. |
Pénteken kijöttek az euróövezet egészének kiskereskedelmi adatai is, megerősítve, hogy a magas infláció – hiába mérséklődött az elmúlt hónapokban – az eurót használó országokban is egyelőre nem múló nyomokat hagyott a háztartások vásárlásaiban. Márciusban éves alapon 3,8 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom – az elemzők csak 3,1 százalékot vártak –, ekkora bukta utoljára 2021 januárjában volt, a pandémia közepette, a világjárványt megelőzően pedig csak a 2008-as pénzügyi világválság idején.
Korábban írtunk róla, hogy a fogyasztás visszaesése súlyosan érintette a skandináv jóléti államokat is, ahol vélhetően ez még fájdalmasabb, mint Közép-Európában, hiszen például a svédek ilyent emberemlékezet óta nem éltek meg, miközben a mi régiónkban a visszaesés az elmúlt évek kiemelkedő emelkedését követte.
Botlott a jólét, a lengyel keserv után itt a skandináv: panganak a boltokRáadásul emelkedő élelmiszerárak, infláció és munkanélküliség is fenyegeti a jóléti államot. |
A közeljövő sem fest rózsásan. Bert Colijn, az ING euróövezeti szenior közgazdásza szerint úgy tűnik, a „korrekció” a kiskereskedelmi forgalomban folytatódhat a második negyedévben, hiszen a reálbérek még mindig esnek az eurózónában.
A csalódást keltő márciusi adat egybeesett az egyes országokból érkező vigasztalan ipari termelési számokkal – tette hozzá jegyzetében –, vagyis az első negyedév a statisztika tükrében elég gyengén ért véget, annak ellenére, hogy mást olvashattunk ki korábban egyes felmérések eredményeiből. A második negyedév a jelek szerint jobban indult, de fontos észben tartani, hogy az euróövezet elkezdte „megérezni” az EKB monetáris szigorításának a hatásait, és továbbra is magas inflációval szembesül – figyelmeztet az elemző.
