"Angyali" segítség: aligha eutanázia

Rendőrségi kihallgatásán 30-40 esetet említett, s 19 személyt meg is nevezett a Fekete Angyal néven ismertté vált ápolónő azok közül, akik az ő aktív közreműködése következtében haláloztak el a Nyírő Gyula Kórházban -- hangzott el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfői sajtótájékoztatóján. A nővér azzal magyarázta tettét: csak segíteni szeretett volna a súlyos állapotban lévő betegeken, hogy megszabadítsa őket a további szenvedésektől. A rendőrség több emberen elkövetett emberölés gyanúja miatt indított eljárást az ápoló ellen, s már több elhunyt hozzátartozója is jelezte feljelentési szándékát. Az eljárás -- melynek során a kórház felelősségét is megvizsgálják -- elmeorvos bevonásával folytatódik, s a bíróság akár életfogytiglani büntetést is kiszabhat az ápolóra.
A világ számos országához hasonlóan Magyarországon is évek óta napirenden van az eutanázia kérdése, azonban egyértelmű szabályozás vagy állásfoglalás nem alakult ki a kérdésben. Takács Albert alkotmányjogász még 1993-ban nyújtott be egy indítványt az Ab-hez, amelyben arra kért választ, hogy egy gyógyíthatatlan és súlyos szenvedéseknek kitett beteg kérheti-e szenvedései megszüntetését, azonban a testület még nem döntött az ügyben.
Lapunk kérdésére Sólyom László, a testület volt elnöke elmondta: hivatali ideje alatt azért nem született alkotmánybírósági állásfoglalás az eutanáziával kapcsolatban, mert sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozás nem volt szilárd a betegek jogaival kapcsolatban. Az Ab tájékoztatása szerint a testület várhatóan az idei évben foglalkozik az indítvánnyal, s az ügyet Németh János, a testület elnöke szignálta magára.
A mostani eset egyértelműen a bűncselekmény kategóriába tartozik, mert a világon sehol sem elfogadott, hogy valaki ilyen kontrollálatlanul rendelkezzen súlyos állapotban lévő betegek élete felett, azonban érdemes lenne megvizsgálni az eutanázia ellenőrzött formában történő engedélyezésének lehetőségét -- vélekedett Takács Albert.
A mostani eset kapcsán nem lehet eutanáziáról beszélni -- jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, aki szerint a "kegyes halál" az emberölés egyik fajtája, amit semmilyen cél sem igazolhat. A bíróság egy 1993-as eset kapcsán is -- amikor egy anya küldte halálba gyermekét -- emberölést állapított meg, s bár az ügy elnöki kegyelemmel zárult, ez sem morálisan, sem jogilag nem volt elfogadható számomra -- mondta az igazságügy-miniszter. Hasonló véleményen van Harrach Péter szociális és családügyi miniszter is, aki szerint a halál aktív elősegítése semmiképpen sem fogadható el.