Amerika mentőöve a mesterséges intelligencia

Most először fordult elő az ország történelmében, hogy a mesterséges intelligencia infrastruktúrához és bevezetéshez kapcsolódó tőkekiadások utolérték a háztartási kiadások hagyományosan irányadó hatását a negyedéves GDP számításban. 

A GDP adat második becslése alapján az amerikai gazdaság szezonálisan kiigazított évesített negyedéves növekedési rátája a második negyedévben 3,3 százalék volt, ami messze felülmúlta az első negyedévben produkált, három év óta nem látott, 0,5 százalékos visszaesést. A korábbi növekedési motor, a személyes fogyasztási kiadások az időszakban csak 1,6 százalékkal nőttek, szemben az előző negyedév 0,5 százalékos bővülésével. Ennek eredményeként a személyes fogyasztás alig több, mint 1,0 százalékponttal járult hozzá a második negyedévi teljes GDP-növekedéshez, ami a legalacsonyabb hozzájárulás 2022 eleje óta.

A fogyasztói kiadások lassulása több egymást átfedő kedvezőtlen tényezőt tükröz. A magas kamatlábak szigorították a hitelhez való hozzáférést, míg a szolgáltatási szektor inflációja – különösen a lakhatás, a biztosítás és az egészségügy területén – továbbra is nyomást gyakorol a reálvásárlóerőre. Ezenkívül a bérek növekedése a munkaerőpiac általános helyzetének – kevés elbocsátás szerény felvétel – megfelelően mérséklődött.

A személyes fogyasztási kiadások enyhe szintje mellett az MI-hez kapcsolódó eszközökbe történő beruházások ma már a növekedés elsődleges motorjaként jelentek meg, ami a technológia-vezérelt tőkefelhalmozás felé történő átállást tükrözi. Ugyan a bruttó állóeszköz felhalmozás 13,8 százalékkal zuhant a második negyedévben, de ez leginkább az első negyedéves megugrás (+23,8%) korrekciójaként fogható fel. Továbbá, a gyengeséget a kereskedelmi ingatlanok (-8,9%) és a lakossági ingatlanok (-4,7%) visszaeső beruházásai adták. Az MI-rendszerekhez, adatközpontokhoz és vállalati szoftverekhez szorosan kapcsolódó információfeldolgozó berendezésekre és szellemi tulajdonhoz kapcsolódó termékekre fordított kiadások (18,8%) az első negyedéves kimagasló értéket (38,9%) követően is bővülni tudtak. A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó termékekre fordított üzleti kiadások, amelyek jelenleg 12,8 százalékos növekedéssel számolnak, kétszerese a kezdetben becsült 6,4 százalékos ütemnek, és a leggyorsabb négy év alatt. Továbbá, a berendezésekbe történő üzleti beruházások növekedését a júliusban becsült 4,8 százalékról 7,4 százalékra módosították. 

Hiszen a becslések szerint 2025 első felében több mint 154 milliárd dollárnyi MI-kapcsolatos tőkebefektetés történt és a teljes évre 364 milliárd dollár a terv. Ez az összeg magában foglalja az MI-optimalizált adatközpontok építését és korszerűsítését, a GPU-klaszterek kapacitásának bővítését, az alapvető modellek integrációját, az MI-natív szoftverplatformokat, valamint a generatív MI-eszközökre fordított kiadásokat több iparágban.

A vállalatok nemcsak a jelenlegi költségek csökkentése érdekében bővítik agresszíven az MI-infrastruktúrát, hanem azért is, hogy profitáljanak a nagyszabású MI-bevezetéssel járó várható termelékenységnövekedésből. Az MI-be történő beruházások növekedése úgy tűnik, hogy máris meghozta első eredményeit a termelékenység terén. A nem mezőgazdasági üzleti szektor termelékenysége a második negyedévben 2,4 százalékkal nőtt, szemben az első negyedévi, 2022 óta nem látott 1,8 százalékos csökkenéssel.

Bár nehéz pontosan mérni valós időben, az MI-eszközök iparágakban való elterjedése vélhetően hozzájárul a működési hatékonyság javulásához. Az olyan szektorokban, mint a pénzügy, a logisztika és az egészségügy, a vállalatok a feldolgozási idők csökkenéséről, a prediktív pontosság javulásáról és a hatékonyabb erőforrás-elosztásról számoltak be. Az ismétlődő feladatok automatizálása, az algoritmikus optimalizálás és az MI-támogatott döntéshozatal költségmegtakarítást és árrésjavulást tesz lehetővé. A termelékenységnövekedés még mindig egyenetlen a különböző szektorokban, és a teljes makrogazdasági hatások megvalósulása időbe telik. Azonban a legutóbbi beruházási ciklus és az óránkénti termelés javulása közötti összefüggés egyre nyilvánvalóbbá válik.

Az MI-vezérelt beruházások előnyei nem oszlanak meg egyenletesen. A tőkeáramlás továbbra is viszonylag kis számú nagy tőkeértékű technológiai vállalatra és kulcsfontosságú földrajzi klaszterekre koncentrálódik. Ez az egyenetlen beruházási minta növeli a makrogazdasági függőséget a vállalati szektor egy szűk szegmensétől, ami hatással van mind a rugalmasságra, mind az egyenlőtlenségekre. A munkaerőpiac sem mentesül a következményektől. Míg az MI-mérnöki, a modellfelügyeleti és az adatkezelési területeken új munkakörök jönnek létre, egyes adminisztratív és rutin jellegű foglalkozások helyettesítésének veszélye fenyeget. A munkaerő-piaci részvétel a második negyedévben alacsony, 2022 óta nem látott 62,2 százalékon maradt, és az irodai és ügyfélszolgálati álláshirdetések száma is csökkent az előző negyedévekhez képest.

Ez a változás mind lehetőségeket, mind kihívásokat rejt magában. Egyrészt a mesterséges intelligencia által vezérelt befektetések fenntartása növelheti a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját a termelékenység javítása, az innováció elősegítése és új, magas hozzáadott értékű iparágak létrehozása révén. Másrészt az átmenet volatilitást, munkaerő-piaci zavarokat és ágazati egyensúlyhiányokat okozhat, ha nem kezelik gondos politikai és intézményi támogatással. 2025 második felére tekintve a mesterséges intelligencia befektetési ciklusának tartóssága továbbra is a gazdasági lendület egyik legfontosabb meghatározó tényezője marad.