késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
„Ha csak azt olvasnám, felvágtam volna az ereimet" – kifakadt az ÁSZ-elnök – elmondta az igazat Magyarországról és az uniós pénzekről
Az Állami Számvevőszék- (ÁSZ) elnök erős kijelentései:
- Magyarországon eluralkodott a minden rossz típusú szemlélet, a sajtó egyes képviselői erre csak rátesznek, és nem érzik a felelősségüket.
- Bőven van mire büszkének lenni, ami a gazdasági eredményeinket illeti: növekvő reálbérek, az EU átlagánál kétszer nagyobb, 40 százalékos GDP-bővülés, növekvő foglalkoztatás.
- Ágazati bontásban 2010-hez képest reálértéken sokkal több forrás áll rendelkezésre.
- Uniós források és költségvetés tervezése: megfoghatatlan és politikailag vezérelt véleményeknek kellene megfelelni.
A magyar közgazdász értelmiség éves seregszemléjén, a Közgazdász-vándorgyűlésen árnyalta az Állami Számvevőszék elnöke a magyar gazdaságról a nemzetközi színtéren kialakult képet. Windisch László az eseményen bemutatta az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének átszervezését, ennek folyamatát és a célokat. Az ÁSZ-elnök azt mondta, a specializációra tett ígéretet, az ellenőrzött szervezetek a vezetése alatt a témához kiemelten értő, a szakértői szinten álló számvevőkkel fognak csak találkozni a jövőben.
Idén 63. alkalommal rendezték meg a magyar közgazdász értelmiség éves seregszemléjét, a Közgazdász-vándorgyűlést, amelyre ezúttal Veszprémben került sor. Felszólalt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, illetve Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. Az eseményről a Világgazdaság élőben tudósított.
„Azt a vizsgálati szempontrendszert, amit az Alaptörvény számunkra előír, hogy törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból kell vizsgálni a közpénzek felhasználását, csak úgy tudják megtenni, ha értjük a vizsgált szektor logikáját, ismerjük a kihívásait” – húzta alá az ÁSZ-elnök beszédében. Emiatt egy teljes átszervezést hajtottak végre tavasszal, amivel – Windich László reménye szerint – elnyerte az Állami Számvevőszék a végleges struktúráját: a klasszikus audit helyett sokkal inkább egy közpénzügyi felügyeletet szeretnének építeni és működtetni. Az ÁSZ-elnök kitért a területén felmerülő kommunikációs kockázatokra is:
Ha valaki a számvevőszéki jelentéseken keresztül szeretné megismerni a valóságot, akkor az lehet, hogy egy torz képet fog kapni (...) most már nem erre való a számvevőszéki jelentés, ez nem egy hungaricum, a világ összes számvevőszéke ebbe az irányba megy, az erőforráshiány miatt. Belátták, hogy a kockázatok megtalálása, azok kijavítása sokkal nagyobb impaktot jelent a közügyekre nézve
– fogalmazott.
A gazdasági eredményekre utalva rámutatott: ha a mai közpénzügyi állapotokat egy ÁSZ-jelentés alapján akarjuk leírni, az félreviheti az értékét, de van mire büszkék legyünk. „Abszolút makrogazdasági sikerekkel bír Magyarország, még akkor is, ha az elmúlt időszakban nyilvánvalóan voltak kihívások, nehézségek, nemcsak itthon, de globálisan is – mondta. Úgy véli – Magyarországon eluralkodott egy olyan szemlélet, amelyet nem szeretnék a bevett szóval illetni, inkább azt mondom, hogy »minden rosszizmus«, szerintem sejtik, hogy melyik szóra gondolok...”
ÁSZ-elnök: érzelmek és hangulatok mozgatják a gazdaságot
Hozzátette: a közgazdászok ugyanakkor pontosan tudják, hogy a gazdaság nem pusztán számokból áll, hanem érzelmek és hangulatok mozgatják. Visszautalva Varga Mihály beszédére, példának az inflációt hozta fel, az arra ható egyik legjelentősebb tényező az inflációs várakozás, ami pszichológiai, és nem egy megfogható, objektív tény Windisch László szerint. Az elnök szerint ebben a közgazdászoknak és a sajtónak is óriási a felelősségük.
Vannak olyan sajtótermékek, hogy ha csak azt olvasnám, már nem állnék itt, mert felvágtam volna az ereimet. Aztán csodálkozunk, hogy a bizalmi index úgy alakul, ahogy. Persze ez lehet egy politikai eszköz is bizonyos oldalon, hogy minél rosszabb, annál jobb, de legyünk a felelősség tudatában, hogy amikor a »minden rosszizmust« építjük, és semmi nem jó, akkor ezzel determináljuk a jövőnket, önbeteljesítővé tudnak válni, miközben van mire büszkének lenni.
De mik is ezek az eredmények pontosan, miért kell mindig a napi problémákból és kihívásokból felemelkedni és az összképet szem előtt tartani? – tette fel a kérdést az ÁSZ-elnök. Ha ránézünk az elmúlt 15 évre, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon
- az EU átlagánál kétszer nagyobb, 40 százalékos volt a GDP-bővülés.
- A foglalkoztatás is az uniós átlagnál kétszer nagyobb ütemben nőtt, 26 százalékkal.
- Nőttek a reálkeresetek.
- A Covid évének kivételével hazánk államadósság-mutatója jelentősen csökkent.
„Ebből az is következik, hogy ha reálértéken nézzük, hogy melyik ágazat mennyit költhet el, akkor messze nem az lesz igaz, hogy itt minden le lett rohasztva, minden rossz: 2010-hez képest a különböző ágazatok reálértéken sokkal többet költhetnek. A sokat szidott egészségügy például 19 százalékkal, évről évre többet használhat fel reálértéken, ez 488 milliárd forintot jelent éves szinten” – mondta az ÁSZ-elnök.
Windisch László szerint az eredmények megőrzéséhez fenntarthatóságra van szükség, aminek van egy költségvetési aspektusa is.
A Költségvetési Tanács tagjaként a kormánnyal együtt megkapom azt a kritikát, hogy engedhetjük úgy át a költségvetést, hogy makrogazdasági kockázatok vannak. Idén felkapta a sajtó, hogy a parlamenti beszédemben nem azt mondtam, hogy reálisan teljesülhet a kormány által a tervezéshez használt makropálya, hanem azt a kifejezést használtam, hogy nem tartom kizártnak ennek megvalósulását. Ezzel akartam arra utalni, hogy nyilván látjuk a kockázatot, de összességében ezek nem jelentik azt, hogy a Költségvetési Tanács kizártnak tartaná annak a pályának a megvalósulását, amire a költségvetés építve lett.
Az EU 2021 januárja óta alkalmazza a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet, álláspontjuk szerint az uniós költségvetés fokozott védelmet élvez azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése hátrányosan érinti vagy veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Az ÁSZ-elnök szerint az, hogy néhány civil szervezet szaván múlhat ezermilliárdok sorsa, és emiatt eshet el az uniós pénzektől hazánk, tűnhet politikai kérdésnek, de könnyen válhat szakmai, tervezési, költségvetési kérdéssé.
„Az Európai Bizottság által előterjesztett EU-s költségvetési javaslat valamennyi forrás kifizetését jogállami feltételek teljesüléséhez kötné, ezt én gazdasági szempontból borzasztóan aggályosnak tartom, ugyanis, mint azt láttuk, a jogállamiság mint kritériumrendszer az objektivitástól nagyon távol van.” „Hihetetlen tervezési kockázat épül be a teljes uniós büdzsébe azáltal, hogy teljesen megfoghatatlan és nyilvánvalóan politikailag vezérelt véleményeknek kellene megfelelni ahhoz, hogy tervezni tudjunk a forrásokkal” – húzta alá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.