A 2000. évi összes közbeszerzési eljárásban az informatikai beszerzések súlya darabszámra 5,93 százalék, értékben 11,25 százalék volt. Ezeknél az eljárásoknál átlagosan 265 millió forint elbírálása történt meg, ami közel kétszerese az összes tavalyi közbeszerzés 143 millió forintos eljárásonkénti átlagának.
A Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. adatai szerint 2000-ben az informatikai ajánlatokat 106 szervezet kérte (az összes ajánlatkérő 11,75 százaléka, átlagosan 2,05). Ennek közel duplája (4,06) a tavalyi összközbeszerzésnél a szervezetenkénti átlagos ajánlatkérés. Az informatikában 67 szervezet kért egy-egy ajánlatot, a többi 39 pedig összesen 150-et. Az egy ajánlatkérőre jutó átlagos meghirdetett közbeszerzési érték 486 millió (közel azonos az összközbeszerzés adatával), a több eljárásban érintetteknél 1,192 milliárd forint volt.
A legtöbb ajánlatot (10) a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) kérte. Második (9) a KSH, harmadik az APEH és a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (8-8). Az ajánlatkérések értékét tekintve is az MKGI volt az első, második a BM, harmadik az APEH.
Messze kiemelkedik a mezőnyből az MKGI -- állapítja meg az elemzés --, hiszen tavaly 27,7 milliárd forint értékben indított eljárást, amely a teljes informatikai beszerzési összeg 54 százaléka. A 2000. évi toplista szerinti első három ajánlatkérő összesen 26 eljárást indított, és közel 37 milliárd forint értékű megrendeléshez jutott az eredményesen zárult eljárások révén (eljárásonként átlagosan 1,422 milliárd forint). Jól mutatja a koncentrációt, hogy az érték szerinti első három ajánlatkérő a teljes összeg több mint kétharmadát (71,7 százalék) "jegyzi", míg ugyanez az arány az összesnél csak 17,1 százalék. Az eljárások (darabszám szerint) kétharmadát (62,2 százalék) költségvetési szerv, közel ötödét (17,5 százalék) önkormányzat és önkormányzati intézmény indította.
Az értéket tekintve a költségvetési szervek a teljes összeg több mint négyötödére (85,7 százalék) kértek ajánlatot. A többi szervezetcsoport a darabszámhoz képest "alulreprezentált" -- állapítja meg a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. Az elmúlt évben lefolytatott közbeszerzések közel kétötöde (39,2 százaléka) nyílt eljárás volt, ezekben az összesített értéknek viszont csak hatodáról (16,5 százalék) döntöttek. A tárgyalásos eljárások aránya 12,4 százalék a darabszámnál, az értéknél azonban 54,1 százalék.
A tavalyi 169 nyertes közül 135-en egyszer, 34 szervezet többször (átlagosan 2,41-szor) győzött. Az átlagosan elnyert érték 305 millió forint, a többször nyertesek esetében 867 millió forint volt. Mindkét érték lényegesen meghaladja a teljes tavalyi közbeszerzés 172 millió forintos, illetve 363 millió forintos átlagát.
Nemcsak az ajánlatkérői oldalon, hanem a nyerteseknél is jelentős volt a koncentráció: viszonylag kisszámú szervezet nyert viszonylag nagyobb összegeket. A Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. összesítése szerint az első három nyertes 18 tenderen 16,0337 milliárd forint értékű megbízást kapott (a teljes érték 31,1 százalékát). Az első tíz 67 tenderrel, 26,2937 milliárd forint összegű megbízást nyert, a teljes érték 51,0 százalékát.
Az informatikai közbeszerzések során 669 vesztes volt, de ezek közül többen a nyertesek oldalán is felbukkantak. Az elemzés szerint ha az eredményesnek hirdetett eljárásokban eldöntött közbeszerzési értéket a vesztesek számával korrigálva összegezzük az "átlagos veszteséget", akkor az így kalkulált összeg szerinti legnagyobb vesztes a Kventa Kft. (ugyankkor a nyertesek listáján a 27.), a második a HP Magyarország Kft. (nyertesként a harmadik).
Az alulmaradtak előbbi módon kalkulált összes vesztesége 18 959,4 milliárd forint, ami a teljes összeg harmada. Ez az elemzők szerint arra utal, hogy az eljárások jelentős részében a nyertesek mellett nem voltak vesztesek. Ez valószínűsíthetően a tárgyalásos eljárások magas arányával függ össze -- vélik a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft.-nél.