A környezeti szennyezések egészségkárosodást okoznak

Kiemelést érdemelnek a daganatos és a légzőszervi megbetegedések. Miután azonban a dohányzás, a nem elfogadható mértékű alkoholfogyasztás mellett, az elfogyasztott tápanyagokból eredő kémiai vagy biológiai szennyezettséget, sőt a nem megfelelő összetételű táplálkozást ugyancsak a környezeti szennyezők közé soroljuk, úgyszólván valamennyi szervrendszer megbetegedése lehet környezeti eredetű. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a megbetegedések nagyobb része ilyen eredetű. A világszervezet a gyermekek betegségeinek egyharmadáért a szennyezett levegőt és vizet teszi felelőssé. Az embert körülvevő fizikai környezetben egyaránt fontos szerepet kap a levegő, a víz, a talaj. Bármelyik fizikai, kémiai vagy biológiai szennyezettsége az embert is megbetegítheti.

A hazai lakóhelyi környezet levegőszennyezése javult az elmúlt időszakban. Az átlagos szállópor-koncentráció csökkenő tendenciát mutat. 1992-ben 71 mg/m3 volt, 1997-ben 58 mg/m3, míg 1998-ban 51 mg/m3.

Budapest levegőszennyezettsége - 19 világváros között - nagyjából középen helyezkedik el, de az összes, figyelembe vehető betegség vonatkozásában előrelépés csak akkor várható, ha már nemcsak a 2005-ben elvárt 50 mg/m3-es, hanem a 2010-ben bevezetendő 20 mg/m3-es határértékre csökkentjük a légszennyezettséget. Ez 9/100 000 fő többlethalálozás-csökkenéssel fog együtt járni (OKK-OKI- adatok). Egy bizonyos mérté-

kű megelégedésre tehát csak a 2010-re előirányzott levegő-szennyezettségi érték elérése fog jogosítani.

A hazai levegő kémiai (beleértve a porokat is) szennyezettsége mellett jelentős a biológiai eredetű is. Az elmúlt tíz év során, az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának megalakulásával, ennek jelentős bővülésével ma már rendszeresen megbízható képet kapunk a lakosságot érintő biológiai eredetű levegőszennyezettségi paraméterekről. A hálózat folyamatos pollen- és gombaspóra-megfigyelési munkájának eredményeként minden év február 1. és október 31. között az ÁNTSZ kielégítő információt szolgáltat a lakosságnak. Jelenleg 32 allergén növényfajta pollenszennyezési és két, allergiát okozó kültéri penészgomba spóráinak légtérszennyezését jellemző szintjeit határozza meg a hálózat.

A közlekedésből és a fűtésből származó kémiai szennyezések mérésével együtt a lakóhelyi levegő minőségéről szerzett információnk kielégítő. A megfelelő mérés és regisztráció (monitorozás) azonban nem egyenlő a levegő minőségének megfelelőségével. Ezt jelzi az is, hogy habár a fűtésből és a közlekedésből származó szennyezettség csökkent - különösen a téli napok egy részén -, a főváros levegőjének kémiai szennyezettsége közel van a határértékekhez, vagy ritkán ugyan, de esetenként azokat meg is haladja.

Noha Budapesten az elmúlt évekhez képest alacsonyabb a parlagfűpollen-koncentráció, mint az ország többi részén, a pollen okozta megterhelés változatlanul jelentős a fiatal nemzedékek jövőbeli szenzibilizálódása miatt. Az Allergológiai és Immunológiai Szakmai Kollégium az allergiás betegek számát 3 millióra becsüli. (Ezek egy része kontakt és nem inhalációs eredetű allergia, illetőleg nem pollenek okozta megbetegedés.) Nagy a levegőszennyezettség okozta egyéb légzőszervi megbetegedések gyakorisága is.

A magyarországi ivóvíz-, valamint fürdővíz-ellátottság mennyiségi és minőségi mutatói az országban ugyancsak jelentősen javultak az utóbbi évtizedben. A legfontosabb cél az Európai Unió színvonalához való felzárkózás volt, amelyet az EU követelményei pontosan meghatároznak. Noha a lakosság ivóvízellátása, a mennyiségi mutatókat tekintve, csaknem eléri a 100 százalékos szintet, minősége még az új évezred elején sem kifogástalan.

Az ÁNTSZ 1998-2000. évi mérési adatai szerint a települések kis számában ugyan, de kifogásolható a vizek arzénszennyezettsége (1. táblázat). Néhány helyen számolni kell bór-, nitrit-, nitrát-, fluorid-, jodidszennyezettséggel is.

A 2001-ben közreadott kormányrendeletben megadott határértéket (30 mg/l arzén, továbbá a bór, nitrit, nitrát, flourid, jodid vonatkozásában) 2006-ra mindenütt teljesítjük. Ez annál is fontosabb, mert a szennyezett víz a gyermeklakosságot különösen veszélyezteti. A felszíni vizeket sújtó eutrofizáció világszerte káros következménye a vízvirágzás, amely Magyarországot sem kerülte el. Ezt a toxint termelő kékalgák okozzák, amelyek a fürdőzőkön allergiás, esetleg irritációs bőrbetegségeket okoznak. Ezért a Balatonon jelzőrendszer kialakítására került sor, amely segítségével a károsító hatású algaszámról az információ biztosított.

Az országos környezeti kármentesítési program, valamint a nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram jóvoltából a talaj szennyezettsége csökkent az országban. A talajszennyeződés elsősorban az ivóvíz, valamint a tápláléklánc útján juthat az emberi szervezetbe.

Az élelmiszerek minőségi és tisztasági követelményeit szigorú jogszabályok írják elő. Miután a táplálkozással és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket, problémákat, megbetegedéseket itt nem tárgyaljuk, e helyütt a releváns nemzetközi és a hazai adatok ismertetésétől egyaránt eltekintünk.

Régen ismerjük, hogy az iparosodott világ lakosságának 30-40 százalékában fejlődik ki élete folyamán daganatos megbetegedés, s az országok többségében a lakosság több mint 20 százaléka hal meg rosszindulatú elfajulás következtében. A rákos megbetegedések többségét - 70-90 százalékát - környezeti tényezők okozzák. Doll és Peto már 1981-ben közreadott adatai szerint a rosszindulatú, halálos kimenetelű megbetegedések túlnyomó többségéért a táplálkozás, a dohányzás és a különböző infekciók felelősek, de jelentős szerepe van ezek kialakulásában a reprodukciós és szexuális magatartásnak, a foglalkozásnak, az alkoholfogyasztásnak, bizonyos geofizikai tényezőknek (pl. az ún. háttérsugárzás), valamint a lakó- és természetes környezet szennyeződésének is. (1. ábra) Magyarországon 1970-ben 120 197, 1980-ban 145 355, 1990-ben 145 660, 2000-ben

135 601 ember veszítette életét; közülük daganatos megbetegedésben 1970-ben 22 639, 1980-ban 27 937, 1990-ben 31 221, 2000-ben 33 679 ember halt meg.

A háttér-ok változók között elsősorban a dohányzás áll, de hazánkban jelentős szerepet kap az alkoholfogyasztás is (2. táblázat). Viszonylag megbízható adatokkal rendelkezünk a foglalkozási eredetű rákkeltők vonatkozásában.

A bizonyítottan emberi daganatkeltők a rákkeltőkkel foglalkoztatottak között mintegy 50 százalékkal növelik meg a daganatos megbetegedések gyakoriságát. Amint látjuk, 12 foglalkoztatott közül nem két, hanem három munkavállaló fog meghalni rosszindulatú elfajulásban. (2. ábra)

Ez nagy szám, de reálisabb úgy szemlélni az eseménysort, hogy a sorsszerű daganatos megbetegedések 1:3-1:4 arányú kockázatához a foglalkozási eredetű daganatok 1:10-1:12 arányú kockázata adódik hozzá. Így is a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések miatt mintegy 1000-1300 munkavállaló hal meg évente. (Az adat becsléssel meghatározott, és nem "mért" érték.)

A környezeti eredetű megbetegedések költsége magas. Különösen vonatkozik ez a daganatos megbetegedésekre. Tomatis (a WHO lyoni rákkutató ügynökségének vezető munkatársa) szerint egy daganatos betegség gyógyszeres kezelése 12 000, sebészeti ellátása 7000, radiológiai kezelése 3000, csontvelő-transzplantációs kezelése 40 000 euróba kerül.

Miután a jelenlegi trendek szerint a daganatos megbetegedések gyakorisága és abszolút száma növekszik, ezek kezelési költsége egyre nagyobb lesz. A WHO becslése szerint - hacsak valamilyen alapvetően új, hatékony és olcsó terápia bevezetésére nem kerül sor - a daganatos betegségek kezelését előbb-utóbb nemcsak a szegény, hanem a közepesen gazdag országok sem lesznek képesek finanszírozni; egészségügyi ellátásukat fel fogja emészteni ezek költsége. Emiatt alapvető feladat a rákos megbetegedések számának, gyakoriságának csökkentése.

Ezt kizárólag primer prevencióval - vagyis a kóroki tényezőnek (pl. rákkeltő vegyi anyag) az egyén szervezetébe való jutásának megakadályozásával - lehet elérni.

Ezért ítéljük úgy meg, hogy az ugyancsak nagyon fontos szűrések (szekunder prevenció) mellett prioritást kell biztosítani a primer prevenciónak. Mindig szem előtt kell tartanunk: a szekunder prevenció életet menthet, a beteg életét hosszabbíthatja meg, de a daganatos megbetegedések elkerülését, az egészséges életévek számának megnövelését csakis a primer prevenció teszi lehetővé. Utóbbi betartásának első számú őre (hatósági ellenőre) az ÁNTSZ.

Összegezve: környezetünk épségére, tisztaságára, szükség esetén eredeti épségének, tisztaságának helyreállítására kiemelten gondot kell fordítani, és az ezekhez szükséges anyagi forrásokat biztosítani kell. Egyrészt azért, mert csakis az ép környezet biztosítja számos pusztító betegség forrásának blokkolását, a primer prevenció feltételeit, másrészt: mert ahogyan az ez évben megrendezett johannesburgi Föld-csúcs deklarálta, az ember fenntartható fejlődésének a gazdaság, a társadalom mellett a környezet a harmadik tartópillére.