Színházak béremelés után
Három, a maga nemében vezető fővárosi teátrumban kérdezősködtünk, két kisebb művészszínházban, a Katona Józsefben és a Radnótiban, valamint a körúti teátrumként a minőséget képviselő Vígszínházban. Érdekesség, hogy mindháromnak van magántámogatója is: a Katonát öt éve szponzorálja az ÁB-Aegon, a Radnótit a második évadban segíti a Nokia, a Vígszínházat a mostani idény kezdetétől a Raiffeisen Bank Rt.
A több mint 1000 fős nézőterű Vígszínház havi bérkerete a kormánydöntés eredményeképpen hatmillió forinttal emelkedett, ami körülbelül 40 százaléknyi növekedést jelent. A színház gazdasági igazgatója, Lázár Egon szerint ez a kormánydöntés a lehető legjobbkor született meg. "Januárban a Nemzeti Színház bérelszívó hatása rendkívül élesen hatott a teátrumokra, s ebből drámai helyzet adódott; a műszaki dolgozók egy része ugyanis bejelentette, hogy akkori fizetéséért nem tud itt maradni. A problémára azonnal megoldást kellett találnunk: miután jegyárpolitikánk nem engedi meg a magas helyárakat, a ruhatári díjat emeltük 100 forintról 180-ra." Ez az összeg jelentős, hiszen havonta mintegy 40 ezer néző látogatja a teátrum előadásait. Az így összegyűlt 3,2 millió forint fedezte azt a pénzt, amit - társadalombiztosítási járulékkal együtt - ki tudtak fizetni a műszaki dolgozóknak.
A közalkalmazotti bérek emelése a Vígszínháznál összesen 220 főt érint. A társulatba 50 színész tartozik, közülük mindössze öt művész közalkalmazott. Lázár Egon lapunknak elmondta: noha a színházban dolgozók többsége átlagosan 40 százalék fizetésemelést kapott, az a tény feszültséget okozhat, hogy a vállalkozó színészek bérét nem tudják emelni. "Jó lenne - fűzi hozzá -, ha a kormányzat valamilyen módon megtalálná azt a forrást, amellyel ezt meg lehet valósítani, a színház költségvetéséből ugyanis ezt képtelenek vagyunk fedezni."
A Katona József Színházban körülbelül 150 fő dolgozik, közülük 77 közalkalmazott. A műszak tagjai jórészt vállalkozók. Közalkalmazottak a vezetők, a művészeti ügykezelés és a gazdasági hivatal dolgozói. A társulathoz tartozó 35 művész (33 színész és két rendező) közül 11 fő közalkalmazott, 16 vállalkozó. A színház nyolc nyugdíjasa közül pedig hárman állnak közalkalmazásban.
A Radnóti Színház havi bérkerete átlagosan 24 százalékkal emelkedett. Csóti József gazdasági igazgató lapunknak elmondta: a teátrumban negyvennégyen dolgoznak közalkalmazottként. A műszak minden tagja közalkalmazott, a színészek azonban vállalkozók. Egyre gyakrabban fölmerül az a kérdés, hogy most már megéri-e közalkalmazottként szerződni. "Azt gyanítom, hogy sokan vissza fognak térni a közalkalmazásba" - véli Csóti József. "Egy pályakezdő színésznek például ez a megoldás a legjobb, hiszen 100 ezer forintnál nem kaphat kevesebbet, jár a 13. havi fizetés, arról nem is szólva, hogy a nyugdíjat már a mindenkori jövedelem határozza meg." Noha Csóti József eredménynek tartja a béremelést, szerinte még mindig alacsonyak a fizetések, főleg, ha számításba veszszük, hogy a színházi dolgozók munkaideje alapvetően eltér a civil élettől. "Sajnos a közalkalmazotti besorolások nem számolnak azzal, hogy például egy főpróbahéten napi 24 órás munka folyik, vagy amikor másoknak pihenőnap, esetleg mindenkinek ünnep van, a színház akkor is működik."
