Testsúlyhoz igazított terápia
Alig tíz év telt el a hepatitis C-vírus felfedezése óta, és ezalatt sikerült elérni, hogy a betegség tízszer eredményesebben gyógyítható lett - derült ki a közelmúltban, Bécsben tartott tudományos konferencián.
Tíz évvel ezelőtt, a standard féléves interferonmonoterápiára a tartós gyógyulási arány csak körülbelül 6 százalék volt. Azóta egy évre nőtt az ajánlott kezelési idő, az interferon mellé ribavirint adnak, majd bevezették a pegilált interferont, és napjainkban az egyéni terápiával, azaz a beteg testsúlyához igazított adagolással érhető el a 62 százalékos gyógyulási arány.
Az AIDS-betegség vírusa Afrikából terjedt el a világon, és most a becslések szerint körülbelül 170-200 millió fertőzöttel számolhatunk. Tulajdonképpen egy vírus-"családdal" állunk szemben, melyben különböző szerkezetű altípusok vannak, és ezek is állandóan képesek változtatni felépítésüket. Ez az oka annak, hogy védőoltást nem lehet kifejleszteni a vírussal szemben. Hazánkban a mintegy 100 ezer fertőzött 90 százaléka úgynevezett 1b genotípusú, ami sajnos a nehezen gyógyítható csoportba tartozik.
A krónikus hepatitis C gyógyszere az interferon. Ha az interferonhoz egy polietilén-glikol láncot kapcsolnak, így jön létre a peginterferon-alfa2b (12KD). Hosszas kutatás és kipróbálás eredménye volt, hogy megtalálták az ideális méretű polietilénglikol-láncot. A cél az volt, hogy egy elhúzódó hatású gyógyszerformát találjanak, így a betegeknek elég hetente egy injekciót beadni. Azt az összefüggést találták, hogy minél nagyobb a lánc mérete, annál tartósabb ugyan a hatás, de csökken a gyógyszer biológiai aktivitása, és nehezen ürül ki a szervezetből. Az ideális méretnek a 12KD lánc bizonyult.
A gyógyszer a vesén keresztül választódik ki, nem halmozódik fel a szervezetben. Egy nagyobb méretű lánccal növelhető ugyan a gyógyszer szervezetben lévő ideje, de az aktivitása csökken, így nagyobb dózist kell alkalmazni. A nagyobb dózis és az elhúzódó kiválasztás miatt megnő a veszélye a gyógyszer kumulációjának a szervezetben. A 12 KD láncméret mellett biztosított a megfelelően tartós hatás (heti egyszeri injekció), a biológiai aktivitás és a megfelelő idejű kiürülés, így a biztonságos alkalmazás.
Michael Manns, a Hannoveri Orvosi Egyetem professzora volt annak a vizsgálatnak a vezetője, melyben 62 centrum vett részt, 1500 hepatitis C-beteg kezelését értékelték. Manns professzor a konferencián is elmondta: a javasolt kezelési adag 1,5 mikrogramm/kg pegilált interferon alfa2b + >10,6 mg/kg ribavirin. Nagyon fontos az orvos és a beteg közötti jó kapcsolat és a beteg fegyelmezettsége: megállapították, hogy ha az ajánlott adag legalább 80 százalékát megkapja a beteg, és az ajánlott kezelési idő legalább 80 százalékáig folyik a kezelés, akkor a tartós gyógyulási arány 72 százalék.
Thierry Poynard professzor arról számolt be a konferencián, hogy a peginterferon+ribavirin kombinációs kezelés képes a beteg májgyulladásán, hegesedésén javítani. John B. Wong professzor pedig azt állapította meg a vizsgálatai alapján, hogy a peginterferon+ribavirin kombinációs kezelés meghosszabbítja a betegek életét és a terápia költséghatékony.
A Schering-Plough legfrissebb újdonsága, hogy a peginterferon-alfa2b oldatot egy úgynevezett injekciós tollal tudja magának beadni a beteg. Nem kell az orvoshoz elfáradnia, nem kell az injekciót elkészítenie, a tűméret minimális, a beadás egy gombnyomással elvégezhető. Az injekciós készülék most került forgalomba az EU országaiban. A Schering-Plough támogatásával hazánkban 1995-től több száz krónikus hepatitises beteg vesz részt különböző klinikai vizsgálatokban, jelenleg is folyik egy peginterferon-alfa2b+ribavirin study.
A kombinációs kezelést 1999-ben törzskönyvezték, a testsúlyhoz igazított peginterferon-alfa2b+ribavirin terápiát pedig 2001-ben. Jelenleg ez az egy elfogadott peginterferon létezik a modern kezelésekhez. Itthon a szűkös anyagi feltételek miatt a biztosító 2002-ben még csak a hepatitis C-vel fertőzött hemofíliások peginterferon-alfa2b kezelését támogatja, mintegy húsz beteg kezdte már el a terápiát.
