Ingyenes állami múzeumok 2004. május 1-jétől

Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa-terv tíz pontja között az első helyen említette, hogy 2004. május 1-jétől ingyenesen látogathatók a hazai állami múzeumok. Mint tegnap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma államtitkára, Kocsi László, valamint Koncz Erika helyettes államtitkár ismertette: 140 állami és önkormányzati múzeum állandó kiállítása válhat díjmentessé. A tárca azon intézmények ingyenességét javasolja, amelyek múzeumként költségvetési támogatásból működnek. Mint a minisztériumban készített számításokból kiderült: a múzeumok költségvetésének átlagosan körülbelül 10 százaléka származik a jegybevételből. Amint Koncz Erika elmondta, a kormány megtéríti majd az intézményeknek a kieső bevételt. Az érintett, ingyenessé váló múzeumokat 2002-ben 4,4 millióan látogatták, teljes árú jegyet közülük 1,6 millióan fizettek, a többiek kedvezményesen vagy ingyen mehettek be. Az állandó kiállítások ingyenessé tételével így a múzeumokba járók összességében 1,8-2 milliárd forintot takaríthatnak majd meg. Az érintett 140 intézmény saját bevétele 2001-ben 3,6 milliárd forint volt, ennek körülbelül 50-70 százaléka származott jegyeladásból.

A 140 múzeum között vannak természetesen jelentős vidéki intézmények is, egyébként a megyei és önkormányzati múzeumok őrzik a hazai műtárgygyűjtemény 70 százalékát. Mint megtudtuk, a kulturális tárca szakemberei Londonban tárgyaltak brit muzeológusokkal, akik elmondták: miután Angliában bevezették az ingyenes rendszert, 30-40 százalékkal nőtt a múzeumok látogatottsága. Az NKÖM vezetői tavaly hirdették meg a kulturális esélyegyenlőség programját, ezért is tekintették kiemelt feladatnak, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk kezdetétől, azaz 2004. május 1-jétől valamennyi állami múzeum állandó tárlata ingyenes legyen.

A kulturális tárca 400 millió forintos múzeummodernizációs programot is indít. Ebből 200 millió forintra azon intézmények pályázhatnak, amelyek "látogatóbaráttá" teszik a múzeumot, fokozzák az interaktivitást. Emellett marketingre és a programokat népszerűsítő kampányra is lehet majd pályázni - s tudjuk, nemcsak egy-egy tárlat létrehozása a fontos, hanem az is, hogy ennek híre eljuthasson az érdeklődőkhöz. Bécsben például mostanában szerte a városban Rippl-Rónai József Nő fekete

fátyollal című alkotása, a Harrach-palotában megnyílt Budapest-Bécs kiállítás (lásd mai lapunk Menedzser mellékletében az ajánlót) plakátja látható. További 200 millió forint áll a pályázók rendelkezésére műtárgyvásárlásra, restaurálásra.

Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy jó ötletnek tartja a múzeumlátogatás ingyenessé tételét, annak ellenére, hogy a jegybevétel náluk 40-60 millió forintra tehető. Abból a szempontból kedvező helyzetben vannak, hogy a fenntartó kulturális tárca mellett állandó főszponzoruk is van: a Pannon GSM már nyolc éve segíti az MNG-t. Számos jelentős kiállítás jöhetett így létre, de a telekommunikációs cégnek köszönhetően tudtak megvásárolni több jelentős műtárgyat is, például Rudnay Gyula több tíz millió forint értékű történelmi olajfestményét, amely IV. Károly koronázását ábrázolja.

Mint megtudtuk, a Magyar Nemzeti Galéria tavaly mintegy 15 millió forintot költött új műtárgyak vásárlására. Az állami támogatás, illetve a Pannon GSM segítsége mellett különféle szakmai programok megvalósítására rendszeresen pályáznak a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz. Bár a főigazgató elmondása szerint ezek mintegy 70-80 százalékát meg is nyerik, a megvalósításhoz a múzeumnak szüksége van a saját erejére is. Egy időszaki kiállítás megrendezése - beleértve a hozzá tartozó szórólapokat, kiadványokat is - mintegy 25-30 millió forintba kerül.

A Magyar Nemzeti Galéria az idén 2002-höz képest mintegy 250 millió forinttal több állami támogatást kap, ám a kötelező közalkalmazotti béremeléseket nem ebből, hanem külön keretből finanszírozták. Az MNG főigazgatója úgy véli: egy-egy jelentős időszaki kiállításra szedhetne belépőt a múzeum.

A Szépművészeti Múzeumnál a jegybevétel mintegy 60-70 millió forintra tehető, ez az összeg az összköltségvetésük 10 százaléka. Erőss Gusztáv, a múzeum gazdasági igazgatója lapunknak kifejtette: az idén megemelt költségvetési támogatás csupán arra elég, hogy ebből fedezni tudják a közalkalmazotti fizetésemeléseket, műtárgyvásárlásokra ez már nem elegendő. Mégsem tettek le arról, hogy újabbakat szerezzenek be a múzeum számára, ehhez szponzorokra, pályázatokra, illetve a miniszteri keretre számítanak az idén. A támogatók közül 5-8 millió forinttal segíti őket a múzeumi alapítvány.

A bérek a Szépművészeti Múzeumban az éves költségvetés 50 százalékát, a fenntartási költségek körülbelül az egyharmad részét emésztik fel, s a fennmaradó összeget igyekeznek restaurálásokra fordítani. Nem tudják, mikorra sikerül befejezniük a 80-as évek óta tartó rekonstrukciót (a román csarnok következne, amelyet a II. világháborús sérülések miatt raktárként használnak). Erőss Gusztáv szerint mostani árakon mintegy 6,5-7 milliárd forint lenne a teljes felújítás, amely három év múlva akár 8-8,5 milliárdra is nőhet. Márpedig 2006-ban százéves lesz a Szépművészeti Múzeum. (BG-EE)