Megújulhat az államháztartás működése
Jogszabályi szinten, illetve információs-informatikai területen egyaránt szükséges megerősíteni az eszközrendszert. Az eljárásoknak, az információknak célratörőbben, közvetlenebbül, szakszerűbben kell szolgálniuk és bizonyítaniuk az adófizetők számára - emellett az államhatalom és az államigazgatás belső működésében is -, hogy a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás szabályos és hatékony.
A jogszabályi háttér tervezett módosítása nem tükröz valamiféle törvényalkotói stratégiaváltást - például a "titkolózástól" a "nyíltság" felé -, hiszen a személyes adatok nyilvánosságáról és közérdekű adatok védelméről szóló törvény jelenleg hatályos szövege is előír a közfeladatot ellátó szervekre és személyekre megfelelő körben adatszolgáltatási kötelezettséget. Erre nézve az államháztartásról szóló törvény is tartalmaz számos helyen előírásokat. A tapasztalatok szerint azonban - feltételezhetően részben ezen állampolgári jog ismeretének hiányából fakadóan - kevesen éltek ezzel a törvény adta lehetőséggel.
Az új előírások sokkal inkább igyekeznek egyértelműen meghatározni, hogy milyen ismérvvel kell bírniuk azoknak az adatoknak, dokumentumoknak, melyeket a jövőben kikényszeríthető módon közzé kell tenni kötelezően, vagy kérelemre. Ez természetesen egyúttal az adatok körének bővítését is jelenti. A közérdekű - vagyis az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében lévő, illetve a tevékenységére vonatkozó - adatokon túlmenően a Ptk. bevezeti a közérdekből nyilvános adat fogalmát. Ez olyan magánadat, amely a magánszerv vagy -személy kezelésében van, illetve rá vonatkozik, és megismerhetőségét vagy nyilvánosságra hozatalát a titokban tartáshoz fűződő magánérdek korlátozásával az információhoz jutás közérdeke alapozza meg. A két ellentétes szempont ütközése esetén a mérlegelés, az arányosság további kialakítása a bírói gyakorlatra vár. Nyilvánvaló, hogy az üzleti szféra szereplőinek az állammal való interakcióba lépésekor bizonyos mértékben "üvegzsebűvé" kell válniuk, ami feltételezhetően a piaci magatartás változását fogja indukálni.
Az új jogszabályi előírások két nagy körben jelentkeznek - mutat rá Aradi Zsolt. Az Áht. szintjén főleg a meghatározott pénzügyi támogatások és gazdálkodási ügyletek területén jelennek meg konkrétan az általános átláthatósági, szabályszerűségi, ellenőrizhetőségi követelmények, valamint a költségvetési szervek alapítására, működésének szabályozottságára, információszolgáltatási kötelezettségére nézve. A rendelkezések az államháztartás egészéből nem alanyi jogon nyújtott támogatásokra írják elő a juttatások nyilvánosságra hozatalát, módját. Meghatározott nagyságrendű gazdálkodási ügyleteknél ugyancsak kötelezővé válik a legfontosabb információk közzététele. Az ellenőrzési jogosultság az Állami Számvevőszékről szóló törvény megfelelő módosításával szélesedik ki.
A felügyeleti szervi, intézményi működés, gazdálkodás alapjaként törvényi szabályozást kap a legfontosabb szervezeti, tevékenységi információkat tartalmazó "törzskönyv" egységes tartalma, annak kezelése. A törzskönyv közhiteles dokumentum, s az intézményi alapító okiratok is hozzáférhetőek lesznek. Ugyancsak az intézményi működés hatékonysága javításának, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tételének célját szolgálja a társaságalapítás, az abban való intézményi részvétel szabályozásának szigorítása. Szükséges megakadályozni, hogy a költségvetési támogatások felhasználásánál a társasággá alakítás által megkerüljék a költségvetési szerveknél alkalmazott szabályokat. Az állami tulajdonú társasági működés felelősségi viszonyaiban is időszerű a racionalizálás, a sokszor önkényesen gyakorolt alapítói jogok korlátozása.
Az "üvegzsebprogram" további meghatározó eleme az információs-informatikai rendszer korszerűsítése. A büdzsé, a zárszámadás, ezek metszetei és különböző szintű alkotóelemei az információk gazdag tárházát jelentik. Ugyanakkor több területen nagyot kell előrelépni. A költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás adatai ma is nyilvánosak, de közzétételük, rugalmas hozzáférhetőségük nincs megoldva. Meg kell tehát határozni a jogszabályban a kötelezően közzéteendő adatok körét, a közzététel módját, az adathelyességet, a felelősséget. Ennek technikai háttere ugyancsak erősítésre vár. Szükséges kidolgozni továbbá azt az eljárást, amelynek révén más, ugyancsak közérdekű adatokhoz kérelemre hozzá tudnak férni jogi és természetes személyek. Szabályozandó, hogy a hozzáférés milyen regisztrációs, illetve költségtérítési kötelezettséggel járhat.
Még nagyobb feladat annak a problémának a megoldása, hogy a jelenlegi információs rendszer által előállított számtenger jórészt nem a kívülállók hétköznapi érdeklődésének kielégítését szolgálja, hanem főleg a pénzügyi rendszer működését. Szükséges tehát a szakszerűségen túlmenő, az állampolgár oldaláról jelentkező igények kiszolgálására is felkészülni. A pénzügyi információk meglehetősen egysíkúak. Jellemzően úgynevezett input típusúak, vagyis a felhasznált erőforrások mennyiségét, értékét rögzítik. A közérdeklődés kielégítésére, valamint a hatékonyság vagy eredményesség megítélésére, az ezt szolgáló finanszírozás megalapozására azonban korszerűbb, célirányosabb információs rendszerre van szükség. Világossá kell tenni a tevékenységek mennyiségét, a teljesítményeket, az azokkal kapcsolatos ráfordításokat, forrásokat, s - a közszolgáltatások egyes területeinek sajátosságait kifejező mutatókkal - értékelhetővé a szakmai eredményességet és a hatékonyságot is. Mindehhez jellemző adatok előállítását és közzétételét kell megoldani. Ez az a pont, ahol az "üvegzsebprogram" tágabb értelmezést nyer. A megfelelő információk visszahatnak a működésre, s nem csupán rögzítik annak szakmai-pénzügyi paramétereit. E nélkül sokszor az átláthatóság és az ellenőrizhetőség követelménye is korlátozottan érvényesülhet.
Az informatikai rendszerek jellemzően "belterjesek". Fel kell készülni az igények kibővülésére és sokrétűbbé válására, az egyedi érdeklődésekre. Az "üvegzsebprogram" információs-informatikai eleme tehát lényeges rendszerfejlesztést igényel, amely "felülről" kézben tartja a rendszerek tartalmi fejlesztését is, biztosítja az igényekhez való mindenkori alkalmazkodás rendszerszemléletét, folyamatos kezelhetőségét. A költségekre a 2003. évre a Pénzügyminisztérium fejezetben egymilliárd forint áll rendelkezésre. Ehhez minden érintettnek hozzá kell tennie a saját forrásait, s az egyébként is szükséges fejlesztéseit erre az irányra szükséges koncentrálnia.
