Szigorú közbeszerzési eljárások az unióban
A közösségi szabályozás irányelvekben ölt testet. A tagállamok feladata tehát, hogy az irányelvekhez igazítsák a nemzeti jogot. A joganyag gyakorlatilag négy területre terjed ki: az árubeszerzésekre, az építési beruházásokra, a szolgáltatások megrendelésére, valamint közüzemek építési beruházásaira, szolgáltatásmegrendeléseire és árubeszerzéseire. A közbeszerzési eljárásban követendő rendelkezések igen szigorúak, a hatóságok számára csak szűk körben hagynak mérlegelési lehetőséget. Ugyancsak fontos jellemző az eljárás formalizált jellege, tehát a formanyomtatványok, blanketták nagy szerepet kapnak - hívja fel a figyelmet az államtitkár asszony.
A pályázatokat nyílt, tárgyalásos, illetve zártkörű eljárásban folytatják le. Főszabály a nyílt pályázat kiírása, ilyenkor minden érdeklődő korlátozás nélkül jelentkezhet ajánlattételre. A győztes a legkedvezőbb árat kínáló ajánlattevő. A tárgyalásos eljárásban a szerződő hatóság az általa kiválasztott szerződő felekkel konzultál, és a szerződés feltételeiről közvetlenül tárgyal velük. Ez a pályázati eljárás csak korlátozott körben alkalmazható, leginkább a közüzemi szolgáltatások keretmegállapodásai esetében gyakori. Zártkörű pályázat keretében csak néhány szerződő felet hívnak meg a tender beadására. Az eljárást általában a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat megszerzése céljából, igen öszszetett beszerzések esetében alkalmazzák. A tervpályázatokra ismét más eljárás vonatkozik.
A közbeszerzési tenderek kötelező meghirdetése és a tájékoztatás az átláthatóság egyik alapfeltétele. A tagállami hatóságnak háromfajta közleményt kell időről időre közzétenni. A közbeszerzési előrejelzést a szerződő hatóság általában a következő pénzügyi évre szólóan hozza nyilvánosságra. A tenderfelhívásban a meghatározott értékhatárok felett minden szerződést pályáztatni kell. A szerződés odaítéléséről szóló közleményben az ajánlatok elbírálásának eredményéről és a nyertes pályázó ajánlatának összegéről, valamint a választás indokairól kell információt nyújtani.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a szerződő hatóság milyen kritériumok alapján választja ki azt az ajánlattevőt, akivel szerződést fog kötni. A közösségi szabályok ebben a tekintetben úgy rendelkeznek, hogy a szerződést annak kell odaítélni, aki a kiválasztási és minősítési feltételeknek megfelelő ajánlattevők közül a legalacsonyabb árat ajánlja, vagy a gazdaságilag a legelőnyösebb ajánlatot teszi. Amennyiben a műszaki és gazdasági szempontoknak megfelel a pályázat, a szerződő hatóság nem hagyatkozhat más tényezőre a szerződés odaítélésekor, mint a legalacsonyabb ár. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltétele szerinti értékelés számos tényező és a szerződő hatóság előírta meghatározások alapján történik. Egyes esetekben - így a kis- és középvállalkozások segítése, az alvállalkozói arányok meghatározása vagy a helyi munkaerő igénybevétele végett - eltérő odaítélési feltételekről is rendelkezhetnek.
A közbeszerzésekre vonatkozó jogorvoslati irányelvek kötelezik a tagállamokat, hogy hatékony és gyors jogorvoslatot biztosítsanak a jogsértések orvoslására. Ennek keretében lehetővé kell tenni a jogsértő határozat felfüggesztését, a jogellenes határozat megsemmisítését, a diszkriminatív előírások törlését és kártérítés megfizetését. A tagállamok biztosítani kötelesek a jogorvoslat során hozott határozatok hatékony végrehajtását.
A bizottság 1998-ban kiadott, a közbeszerzési politikáról szóló közleményében elhatározta a közbeszerzési szabályok korszerűsítését, és megszabta a továbbfejlődés prioritásait. Ezek között szerepel a közösségi közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, a magántőke előtérbe kerülése az infrastrukturális és közüzemi szolgáltatások működtetésében és finanszírozásában, csakúgy, mint a jogérvényesítés erősítése. Fontos feladat az ajánlattevők körének bővítése, különös tekintettel a kis- és középvállalatokra, valamint a közösségi szabályozás és gyakorlat fokozatos hozzáigazítása az információs társadalom igényeihez. Lényeges lépés lesz a közösségi közbeszerzési információs rendszer (SIMAP - information system for public procurement) továbbfejlesztése. A közösségi közbeszerzési joganyag korszerűsítését, egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét új irányelvtervezetek szolgálják. Ezek a közszolgáltató vállalatok szállítási, vállalkozási és szolgáltatási szerződéseinek odaítélésére vonatkozó eljárások koordinációját, valamint a víz, energia, közlekedés és postai szolgáltatási ágazatokban működők közbeszerzési eljárásainak összehangolását segítik elő, és 2000-ben kerültek az Európai Parlament és az Európa Tanács napirendjére.
A teljes jogharmonizáció megteremtéséért folyik az új közbeszerzési törvény megalkotása, és a végrehajtási rendeletek, valamint az idevágó összefüggő jogszabályok áttekintése, szükség szerinti felülvizsgálata - utal a hazai feladatokra Fazekas Judit. Az új közbeszerzési törvényről szóló előterjesztés várhatóan 2003 márciusában kerül a kormány elé. Az Országgyűlés áprilisban kezdheti meg a törvényjavaslat tárgyalását, és a tervek szerint májusban szavazhat róla.
