Decentralizált kitüntetési rend
A kormány decentralizálta a kitüntetési rendet, az albizottságok ismét megvitatják a szakmai szervezetek ajánlásait, s az albizottságok elnökei részt vesznek a főbizottságok munkájában is. A főbizottság elnöke, Medgyessy Péter miniszterelnök pedig lemondott a vétójogáról.
A kitüntetési rend decentralizálása azért érdekes, mert tavaly mellőzték például a filmrendezők, az operatőrök, a zeneszerzők, a fotóművészek, a színházi szakmai szervezetek javaslatait, az ő jelöltjeik nem kapták meg a Kossuth-díjat, amelyet átvehetett viszont olyan színházi rendező, akit nem javasolt a Magyar Színházi Társaság. Az Orbán-kormány 2000-ben döntött úgy, hogy csak a főbizottság ítéli oda a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, a főbizottság elnökeként pedig a kormányfőnek vétójoga van.
A Kossuth-díjat 1948-ban adták át első ízben, az ötlet 1848 centenáriumán született meg, az állam abban az évben összesen egymillió forintot szánt erre a célra. Akkor még - egészen 1975-ig - létezett a kiemelt díj, valamint az I., a II. és a III. fokozat. Az első négy évben csak I. és II. fokozatot adtak át, ez elsővel 20 ezer, a másodikkal 10 ezer forint járt. Az első évben 25 fő vehette át az I. fokozatú díjat, 50 fő a II. fokozatút. 1953-54-ben kiemelt díjat is adtak, azzal 50 ezer forint ütötte a díjazottak markát, az I. fokozatúval 30 ezer, a II. fokozatúval 20 ezer. A Kossuth-díjjal később, 1985-ben például 200 ezer forint járt, 1987-ben 250 ezer, 1990-ben 500 ezer, 1995-ben 1,3 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió forint.
A Kossuth-díj alapításakor szerették volna kiemelni az élenjáró fizikai munkásokat, így fordulhatott elő, hogy bőven akadtak Kossuth-díjas, élenjáró traktorosok, szövőnők, esztergályosok. Bár a Kossuth-díj jóval később is gyakran kapott ideológiai színezetet, 1963 óta valóban művészeti kitüntetésnek tekinthető, ekkor hozták létre ugyanis az Állami Díjat abból a célból, hogy elismerjék a fizikai munka és a reáltudományok kiválóságait. Tegyük hozzá: bár az Állami Díjat a Kossuth-díjjal egyenrangú kitüntetésnek szánták, ez soha nem lett olyan rangos elismerés. 1963 után az újabb nagy változást a rendszerváltás hozta, az 1990. évi XII. törvény a Kossuth- és Széchenyi-díjról, ekkor már ugyanis Széchenyi-díjnak hívták az Állami Díjat.
