Matáv: uniós várakozásban

A 2001. év nyarán elfogadott egységes hírközlési törvény (ehtv.) szabályozási megoldásai a Matávtól elsősorban rugalmas alkalmazkodást, offenzív előremenetelést kívántak meg, egyidejűleg a hátrányosnak számító - az európai jogszabályokban foglaltaktól eltérő, a társaságra nézve többletkötelezettségeket és súlyosabb aszimmetriát tartalmazó - rendelkezések hatásának jogszerű ellensúlyozását. A cég az elmúlt másfél évben több kérdésre kereste a választ.

A hazai távközlési piac működését tekintve nem lehet tudni, hogy a teljes körű liberalizáció - figyelemmel a jelenlegi iparági recesszióra - visszaigazolja-e az előzetes várakozásokat.

Az ehtv. - egyetlen szolgáltatás kivételével - a távközlési iparág piacán liberalizált körülményeket teremtett. Tekintettel arra, hogy sok végrehajtási jogszabály még el sem készült (az egyes fontos területeket szabályozó régiek még mindig az előző, ma már hatályon kívül helyezett törvény alapján állnak), nem lehet arra nézve felelősen nyilatkozni, hogy az új szabályozás elérte-e a kívánt hatást.

Ha a szabályozás mára teljeskörűvé vált volna, még mindig nem lehetne a gyakorlati tapasztalatokat mérlegre tenni, mert nem volt kellő idő a szabályozás hatásainak gyakorlati kipróbálására, elemzésére.

Ha az elemzés is rendelkezésre állna, ismét fel lehetne vetni, hogy vajon a szabályozás lehet-e az oka annak, hogy nem megfelelő a verseny, a versenyhiány okolható-e azért, hogy nem csökkennek a végfelhasználói árak, és ha igen s ha nem, miként befolyásolják mindezeket a nemzetközi és hazai piaci-gazdasági folyamatok?

Mindezen dilemmákon túl azt is meg kell állapítani, hogy túlzott és indokolatlan reményeket keltő volt a hazai "távközlési liberalizációt" bevezető és drasztikus árcsökkenést ígérő kommunikáció is. A kisfogyasztói áraknál, amelyeknél a távbeszélő-szolgáltatások előfizetői és az internetszolgáltatás hozzáférési árainak jelentős csökkentését ígérték, nem számoltak azzal, hogy a távbeszélő-szolgáltatás területén a hazai árkiegyenlítést a szabályozás 1996-tól folyamatosan végrehajtotta és a hazai távbeszélődíjak - a belföldi távolsági és nemzetközi tarifák kivételével - jelenleg az európai átlag alatt vannak. (Ez utóbbiak lehetnek azok a területek, ahol az új piacra lépők versenyt generálva csökkenthetik az árakat jobb ajánlataikkal.)

A magyarországi távközlési piac szereplőinek európai tulajdonosai ma - szinte kivétel nélkül - válsággal küzdenek, legtöbbjük már az elmúlt évben áruba bocsátotta magyarországi érdekeltségét. Stratégiai, szakmai befektető nincs a láthatáron.

A Matáv egyetért abban, hogy az ehtv. születésének pillanatában is magában hordozott néhány megoldatlan problémát. Egyetért abban, hogy a vezetékes műsorelosztási szolgáltatás teljes liberalizációját nem érdemes és nem szabad tovább akadályozni. Az is igaz, hogy az ehtv. sok rendelkezése tartalmaz nem megfelelő terminológiát, egyes rendelkezéssorok pedig nincsenek részletesen befejezve. Nem segíti az alkalmazókat az egyes rendelkezések között felismerhető ellentmondás, nem szólva a törvény és a végrehajtási jogszabályok között fennálló ellentmondásokról. Sok olyan érzékeny terület is található a ehtv.-ben, amely azért sem értékelhető ma objektíven, mert a szabályozás nem fejeződött be. Lásd: az összekapcsolási szerződések LRIC-alapú díjazásához szükséges miniszteri irányelv, a bérelt vonali szolgáltatások feltételeinek megállapítása, műszaki tervek, számhordozhatóság stb...

A Matáv számára elsődlegesen a jelentős piaci erejű szolgáltatóra (jpe) vonatkozó rendelkezések európai szabályokhoz igazodó módosítása érdekes.

A jpe-szolgáltatóra vonatkozó szabályozói kötelezettségeket - az új EU-irányelv szerint - minden piacon a meghatározott piaci sikertelenséggel arányosan kell kialakítani. A "szabályozó hatóságnak" bizonyítania kell, hogy a jogszabályban vagy egyedi döntésében meghatározott kötelezettség a legkisebb beavatkozást jelentő módszer, és diszkrecionális jogát a versenyélénkítés érdekében alkalmazza, amellett, hogy tekintettel van az infrastrukturális és innovációs beruházások ösztönzésére és megtérülésének kockázatára. A jogalkotónak át kell tehát gondolnia a jelentős piaci erő megkülönböztetésére alkalmas megoldásait. A releváns piacok ehtv.-ben történő meghatározása és annak miniszter által lehetővé teendő módosításai ellentétesek az európai versenytörvény alapelveivel és az új irányelvben megkívánt részletes szabályozással, a döntést megelőző piacelemző eljárással, amely során a piacok meghatározása szolgáltatásonként és földrajzi területenként elhatároltan, eseti alapon, keresleti oldal szerint történik.

A jpe működését leginkább befolyásoló, az általa végzett szolgáltatások alapvető piacának meghatározását tartalmazó feltételekben fellelhető hibákat el kell kerülni.

Az uniós keretirányelv és az általános versenytörvény szellemével nincsenek összhangban az előre meghatározott és elnagyolt piacok, amelyek figyelmen kívül hagyják a hírközlési piacok komplexitását és dinamizmusát.

A keretirányelv általában nem ír elő semmilyen szabályozói kötelezettséget. A meghatározott piaci sikertelenséggel arányosan azonban a nemzeti szabályozás bármilyen kötelezettséget megállapíthat.

A jogalkotók korábban figyelmen kívül hagytak olyan szabályozási elveket is, melyek szerint a kiskereskedelmi szolgáltatások szabályozására végszükség esetén kerülhet sor, ha a nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételek szabályozása nem elégséges. Ezt a jövőben nem tehetik meg.

A másik kardinális kérdéscsoport az állam által garantált alapszolgáltatás, az egyetemes távközlési szolgáltatás nyújtásának feltételeivel összefüggő szabályok újjáalkotása.

A ehtv.-ben rögzített módon, a kedvezményes árú, célzott díjcsomagért nyújtott, egyetemes távközlési szolgáltatás végzése miatt "elszenvedett" árbevétel-kiesést az egyetemes távközlési szolgáltatással nem terhelt társszolgáltatók finanszírozzák. A befizetési kötelezettség elvileg azonban az összes szolgáltatóra kiterjedhet. A befizetéseket speciális "alap" kezeli.

Bármilyen egyetemes szolgáltatásnyújtást érintő változásnak összhangban kell lennie az EU vonatkozó irányelvével, annak érdekében, hogy a törvény rövid időn belüli ismételt módosítása elkerülhető legyen. A gyakori változások a piaci résztvevők szempontjából elkerülendő pénzügyi- és jogi bizonytalanságot eredményeznének.

A Matáv EU-konform szabályozásra vár, amely figyelembe veszi a hazai adottságokat és a jpe-szolgáltató eddigi befektetéseinek jelentőségét, működésének stabilitását, továbbá azt, hogy a korábban dinamikusan fejlődő vezetékes távbeszélő üzletág pozíciója a harmadik évezred kezdetén teljesen eltér a második évezred utolsó évtizedében betöltött szerepétől.