Mérséklődő netbizalom

Az internetezők alapvetően megbízhatónak és pontosnak tartják a világhálón közzétett információkat - számol be a Forbes amerikai gazdasági magazin egy felmérés eredményeire hivatkozva. Az adatok romló tendenciát jeleznek, ezt azonban nem tartják kellőképpen megalapozottnak a gazdasági magazin szakírói.

Az amerikai kommunikációs kutatók nemrégiben reprezentatív felmérést készítettek az internetfelhasználók körében arról, hogy miként vélekednek a világhálón közzétett információk megbízhatóságáról. E szerint a megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy az internet nagyon, illetve rendkívül fontos tájékozódási lehetőség, s 52,8 százaléka azt tartja, hogy az információk jó része megbízható és pontos.

A kutatók arra is választ kaphattak, hogy miként befolyásolja a szabadidő eltöltésének egyéb lehetőségeit - például a tévénézést - az internet használata: a rendszeresen szörfözők hetente 4,8 órával kevesebb időt töltöttek tévénézéssel, mint azok, akik nem interneteznek, ugyanakkor a megkérdezetteknek mindössze 25 százaléka véli úgy, hogy a világháló a szabadidő eltöltésében fontos szerepet játszik. Egy másik kérdésre adott válaszból pedig az derül ki, hogy általában csökkent azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik interneteznek - 72,3-ről 71,1 százalékra -, de heti 11,1 órára emelkedett a szörfözéssel ténylegesen eltöltött idő.

Bármennyire hízelgő is az internetszolgáltatókra nézve, hogy egyre többen választják a világhálót információs forrásként, a megbízhatóságot és pontosságot tekintve kissé romlott a helyzet: egy évvel korábban a kutatók által megkérdezetteknek még 58 százaléka válaszolta azt, hogy a világhálón megjelenő információk megbízhatóak és pontosak, az idei 52,8 százalékkal szemben.

Milyen következtetések adódnak ebből? A Forbes szerint az egyik magyarázat az lehet, hogy az online információk nagyjából 5 százalékkal rosszabbak lettek 2001 és 2002 között. A másik, ennél biztatóbb következtetés, hogy az emberek máshol tájékozódnak, s inkább újságot olvasnak. De az is lehet, hogy ugyanonnan szerzik az információkat, csak kevésbé hisznek nekik.

Mindamellett a Forbes elemzésében megpróbál ennél mélyebbre ásni az okok feltárásában. Az egyik lehetőség, hogy folyamatosan növekszik az információk mennyisége, s miközben a pontos adatok mennyisége változatlan, vagy növekvő tendenciát mutat, túlsúlyba kerülhetnek a "rossz" információk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kérdőívet kitöltő, internetet nem használók 33,3 százaléka mondta azt, hogy a világháló információi pontosak és megbízhatóak. De ha valóban nem szörföznek, akkor ezt honnan tudják? A képet tovább árnyalja, hogy bár a szakértők arról számoltak be, hogy csökken az információk megbízhatóságába vetett hit, ilyen jellegű felmérést csak három éve végeznek. Adataik azt mutatják, hogy 2000 és 2001 között 55-ről 58 százalékra emelkedett a világhálóban bízók aránya, így a másik oldalról is nézhetjük a dolgot: miként lehet az, hogy az egyik évben javult, a másikban hirtelen romlott az információk színvonala?

Mindent egybevetve: a Forbes úgy véli, hogy óvatosan kell bánni ezekkel az elemzésekkel s a bennük szereplő adatokkal, mert sokszor nem a valóságot tárják fel az internet felhasználásáról, s ezzel károkat okozhatnak az ágazatnak.