Szerényebb Oscar-gála várható

A díjkiosztó ceremóniát a tervek szerint megtartják március 23-án 17.30-tól (helyi idő szerint), ám sokan tartanak attól, hogy a körülbelül 70 tévétársaság által átvett közvetítést gyakran megszakítják majd a hírek. Különösen a hirdetők félnek ettől, ők már hónapokkal ezelőtt lekötötték a reklámidőt, a The Los Angeles Times március 18-i száma szerint egy 30 másodperces reklám ára 1,3 millió dollárba kerül. Több sztár fontolgatja, hogy nem megy el a gálára, például ezen töpreng Nicole Kidman, ha megkapná a díjat Az órák főszerepéért. A film magyar forgamazója, a UIP szerint a színésznő számára nagy megtiszteltetés lenne az Oscar-díj, de úgy véli: az ember nem reprezentálhat, ha éppen háború zajlik.

Egyébként az Oscar-gála egyszer sem maradt el teljes egészében. Háromszor fordult elő, hogy elhalasztották a parádés díjátadást: 1938-ban árvíz, 1968-ban Martin Luther King meggyilkolása miatt, majd 1981-ben, amikor Ronald Reagan elnök ellen kíséreltek meg merényletet.

Mi, magyarok utoljára 2001-ben izgulhattunk magyar alkotóért: akkor Koltai Lajost a legjobb operatőr kategóriájában jelölték Oscarra azért a gyönyörű képi világért, amelyet Giuseppe Tornatore Malena című filmjében teremtett. Akkor végül nem ő kapta a díjat, viszont maga az öt jelölt közé válogatás is hatalmas rangot jelent a filmes világban. Egyébként Koltai Lajos Szabó Istvánnal együtt évek óta tagja a több mint 5000 tagot számláló, az Oscar-díjakról döntő Amerikai Filmakadémiának. Az akadémia tagjai 13 filmes szakágat képviselnek, az akadémia egyes osztályai kategóriánként öt alkotást jelölnek titkos szavazással.

Az első Oscar-gálát 1929-ben rendezték meg, akkor 250 meghívott vehetett részt 10 dolláros belépődíjért a mindössze öt percig tartó, puritán díjátadáson, a hollywoodi Roosevelt Hotelben. Az első alkalommal a 15 szoborból négyet Charlie Chaplinnek ítéltek oda a két évvel korábban alakult Amerikai Filmakadémia tagjai. Az Oscar-díj 75 éves történetében a Walt Disney tarolt: 26 alkalommal nyert Disney-film, de ha a jelölések számát nézzük, akkor is éllovas a stúdió, amelynek a produkcióit 64-szer jelölték a díjra. A legjobb külföldi film kategóriában Franciaország vezet, a második Olaszország. A játékfilmek közül William Wyler Ben Hur című, 1959-es mozidarabja és James Cameron 1998-as Titanicja kapta meg a legtöbb szobrot, mindkettő 11 díjat érdemelt ki különféle kategóriákban.

A magyar filmesek közül előbb Rofusz Ferenc kapta meg animációs rövidfilm kategóriában A légy című remekéért a díjat, majd Szabó István Mephistója nyert legjobb külföldi filmként. Egyébként a jelölésig (azaz a legjobb öt közé) eljutott Makk Károly Macskajáték, Szabó István Bizalom, Redl ezredes és Hanussen című filmje, Koltai Lajos Malénája, s két animációs mű is helyet kapott, Jankovics Marcell Sisyphos és Cakó Ferenc Hamu című alkotása. Diák Oscar-díjat kapott Böszörményi Zsuzsa az Egyszer volt, hol nem volt című dokumentumfilmjéért, valamint Fésős András Az eltűnt mozi című rövidfilmjéért.

Az Oscar-díj üzleti szempontból sokat jelent, a kitüntetett filmek kifutási ideje ugyanis sokkal hosszabb az átlagosnál. A díjátadást követően hatalmasra nő az érdeklődés, s ezzel párhuzamosan megugranak a bevételek is. A tapasztalatok szerint a jelölések is számítanak, hiszen már ezek közzététele után 60-70 százalékkal nő a legtöbb jelölést kapott filmek nézettsége.