A magánosítás volt a megoldás
Kétségtelen, hogy éves költségeit tekintve a vesedialízis az öt legdrágább egészségügyi szolgáltatás egyike. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy olyan életben tartó, illetve életmentő beavatkozásról van szó, amely mással nem pótolható, tehát a kezelésre szorulókról alternatíva híján mindenképpen gondoskodni kell. Miután az állam rájött, hogy ennek a drága kezelésnek az infrastruktúráját, de a napi működtetését sem képes megfelelő szinten ellátni, 1989-ben indult meg az első privát működtetésű, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott dialízisközpont.
A fejlődés eredményeként ma már három magánszolgáltató (Fresenius Medical Care, EuroCare Rt., Gambro Kft.) látja el a dialízisre szoruló betegek 90 százalékát. A három magáncég 1990-től összesen 12 milliárd forintot fordított új dialízisközpontok építésére, a meglévők korszerűsítésére. A fejlesztések következtében az 54 felnőtt- és a 4 gyermek-dialízisközpont közel 4000 krónikus beteget lát el, amely 1 millió lakosra vetítve 416 pácienst jelent. Hazánk felzárkózott Európa középmezőnyéhez.
Bár az ellátás minősége a legtöbb esetben semmiben sem különbözik bármely nyugat-európai központ színvonalától, a finanszírozást tekintve igen számottevő eltérések mutatkoznak. Mindössze Törökországot előzzük meg az egy kezelésre jutó térítési díjban. Ráadásul az ár nem tartalmazza az amortizációt, csak a működtetés költségeit fedezi. Nem véletlen, ma már csak a gyártó (Fresenius, Gambro) vagy a részben gyártó (EuroCare) cégek vannak talpon.
Ha a finanszírozás nem tudja követni az évi 8 százalékos betegszám-növekedést és a 6-7 százalékos inflációt, azaz évente legalább 15 százalékkal nem emelkedik a térítési díj, a dialízisszolgáltatók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Az EU-ban alkalmazottaik fizetését legalább olyan mértékben kell emelni, mint más egészségügyi dolgozókét.
A Freseniusnál hálózati főnővér, dietetikus és szociális főnővér, valamint az orvosok által választott négytagú orvosszakmai tanács gondoskodik arról, hogy dolgozóink a cég standardjainak betartásával kezeljék a magyarországi beteglétszám több mint 40 százalékát kitevő 1800 krónikus, dialízisre szoruló betegünket.
Összefoglalva: sokszor hallani, a dialízis a többi gyógyító-megelőző kasszához képest magas finanszírozást kap. Úgy gondoljuk, az új intézményi törvény és az EU-ba történő belépés küszöbén: a magyarországi műveseellátás elmúlt 10-12 éves története bizonyítja, hogy a magánszolgáltatók egészségügyben betöltött szerepe minőségi változást hozhat a betegellátásban.
