A járóbeteg-szakágazatban működik a cégek kétharmada, itt van a saját tőke kétharmada, s ez teljesíti az árbevétel 59 százalékát. A második legjelentősebb terület az egyéb humán-egészségügyi ellátás (betegszállítás, természetgyógyászat, gyógytorna, gyógymasszázs stb.), mely az árbevétel közel negyedét realizálta. A fekvőbeteg-ellátásban működő vállalkozások (magánkórház, ápolás, kórházi ügyeletet ellátó vállalkozások stb.) az árbevétel tizedét teljesítették. Az elmúlt két év gyakorlatának megfelelően 2003-ban is folytatódik a háziorvosok pályázat útján történő támogatása. A GKM - a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében - pályázati felhívást tett közzé a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatásra (SZVP-2003-9). A pályázat fő célkitűzése, hogy - az önálló orvosi tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésének támogatásával - az egészségügyi reform és a humánszolgáltatást végző kisvállalkozások fejlődését előmozdítsa.
A felhívás értelmében támogatásra pályázhatnak a háziorvosi tevékenységet folytató magyar állampolgárságú magánszemélyek, illetve a belföldi székhelyű háziorvosi vállalkozások (egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok és közhasznú társaságok, szövetkezetek).
A kamattámogatás az alábbi célokra felvett hitelekhez kapcsolódóan vehető igénybe: háziorvosi működtetési jog vásárlása, és/vagy szakmai működéshez szükséges gép, műszer, egyéb berendezés vásárlása, és/vagy szakmai működéshez szükséges rendelő vásárlásához, építéséhez (beleértve felújítást, átalakítást, illetve bővítést is).
A támogatás csak forinthitelhez nyújtható. A működtetési jog vásárlása esetén a kamattámogatás legfeljebb 5 millió forint hitel kamataihoz nyújtható; az alapellátás (háziorvosi) területén gép, műszer, egyéb berendezés, számítógép és rendelő-várótermi berendezések vásárlása, illetve az alapellátás (háziorvosi) területén rendelő vagy rendelő céljára történő ingatlan vásárlása, felújítása, átalakítása, bővítése, illetve új rendelő építése esetén a kamattámogatás legfeljebb összesen 50 millió forint hitel kamataihoz nyújtható.
A dotáció formája vissza nem térítendő kamattámogatás, időtartama a hitel futamideje (de legfeljebb a hitel folyósításának megkezdésétől számított öt év), mértéke pedig: az 1. évben 70, a 2. évben 60, a 3. évben 50, a 4-5. évben 40 százalék, a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve. A kifejezetten az egészségügy fejlesztését célzó támogatási forma mellett természetesen az egészségügyi vállalkozások előtt is nyitva állnak az egyéb pályázati lehetőségek.
A Széchenyi-kártya konstrukcióját továbbfejlesztették. A változtatások főbb pontjai a következők: a kamattámogatás mértéke 2003-ban 3 helyett 5 százalékpont; a kedvezmény 2004-ben is igénybe vehető 3 százalékpontos támogatás mellett; 2003. július 1-jétől a hitel maximuma az eddigi 1 millióról 5 millió forintra emelkedik; ezzel egy időben 2002. augusztus végétől 2004. december 31-ig meghosszabbodik a kártya igénybevételének lehetősége.
A technológiai felzárkóztatási beruházási hitelprogram keretében a következő két évre tervezett 120-150 milliárd forint fejlesztési hitelkeretből 40 milliárd áll a kis és középvállalkozási szektor rendelkezésére. A GKM a kis- és középvállalkozásoknak a hitelprogramhoz a kis és középvállalkozási célelőirányzat keretének terhére kamattámogatást nyújt, így 10-150 millió forint erejéig akár 7,1 százalékos kamaton is juthatnak fejlesztési hitelhez a kis- és középvállalkozások a beruházásaik megvalósításához.
A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. - ennek részvényese a GKM és nyolc pénzintézet - célja a kisvállalkozások tőkeerejének fokozása, versenyképességük javítása. A társaság termék- és technológiafejlesztéshez, piaci pozíció javításához, az üzleti tevékenység bővítéséhez fektet be tőkét a fejlődő- és piacképes mikro- és kisvállalkozásokba. Ez minden esetben tőkeemeléssel történik. A társaság gazdaságélénkítő szerepe érdekében az új stratégia kialakítása folyamatban van.
A kormányprogram az egészségügyi szolgáltatók intézményes formáit illetően az alábbi fontosabb célokat jelölte meg: át kell alakítani az egészségügyi intézmények működési formáját, ezen belül támogatni kell a közhasznú társaságok és más gazdasági társasági formák kialakítását. Fel kell oldani a befektetőkre vonatkozó megkötéseket, a külső források bevonásával, a tulajdonosi struktúra átalakításával.
Az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítésének, az új típusú működési formák elterjedésének és a befektetések ösztönzésének céljából kidolgozták az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvénytervezetet.
Az előírások értelmében a közszolgáltatásért felelős szervek az ellátási kötelezettségüket teljesíthetik saját egészségügyi szolgáltatószervezet működtetésével, illetve szerződéses kapcsolatokat is létesíthetnek. Megállapodhatnak más közszolgáltatásért felelős szervvel az ellátás átvállalásáról, vagy egészségügyi ellátási szerződést köthetnek nem állami, nem önkormányzati egészségügyi szolgáltatókkal.
A tervezet szakít a jelenlegi "feladatellátási" és "feladatátvállalási" szerződésfajtákkal. Az egészségügyi ellátási szerződés csak a közszolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szól, a vagyonhasználatra és -értékesítésre vonatkozó kérdésekről pedig külön - a polgári jog általános szabályai szerint megkötött - szerződésben állapodnak meg a felek.
A törvénytervezetet parlamenti elfogadását követően a rendelkezésére álló eszközökkel természetesen a GKM is támogatja, hogy az átalakított struktúra működőképes legyen, és ennek érdekében át fogja tekinteni, hogy az új szabályozási keretek között az egészségügyi vállalkozások, illetve az egészségügyi szektorba irányuló befektetések ösztönzése milyen formában dotálható.
A környezetvédelem és infrastruktúra operatív program - mint a 2004-2006 közötti EU-támogatási periódusra vonatkozó magyar nemzeti fejlesztési terv öt átfogó programjának egyike - a környezetvédelem, illetve a közlekedési és távközlési infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelt prioritásként kezeli az egészségügyi infrastruktúra megerősítését.
Az egészségügyi ellátás szerkezetének átalakítása, korszerűsítése a megváltozott szükségletekhez illeszkedő (egynapos sebészeti és diagnosztikai, onkoterápiai, ápolási) eszközkapacitások kialakítását, az ellátásokhoz való kiegyensúlyozott hozzáférés biztosítását, új költséghatékony eljárások, szolgáltatások bevezetését, azok színvonalának emelését a járóbeteg-ellátásban, valamint a progresszivitás növekedését szolgálja.
Az intézkedés végső kedvezményezetti körét az egészségügyi szolgáltatószervezetek alkotják. Az intézkedés az ágazati informatikának az ellátórendszer működését veszélyeztető, a hatékonyságot jelentősen korlátozó hiányosságok felszámolását kívánja elérni. Az intézkedés végső kedvezményezettjei: az egészségügyi ellátórendszer intézményei.
Az egészségügyi infrastruktúra-prioritás címzettjei között az
állami és önkormányzati in-
tézmények mellett tehát a magánszektor szereplői is megtalálhatók.
A két intézkedés megvalósításának forrásigénye a 2004-2006 közötti időszakban összességében 32,2 milliárd forint, melyből 24,2 milliárdot tesz ki a közösségi hozzájárulás (Európai Regionális Fejlesztési Alap), 8 milliárdot pedig a hazai társfinanszírozás.
Az egészségügy hosszú távú átalakításához, fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a kormány meghatározza az egészségügyi kiadások reális és elvárható nagyságát, GDP-hez viszonyított részarányát.
A kormányprogram előirányozta, hogy a hazai össztermékből az egészségügyi közkiadás az EU átlagához viszonyított lemaradásunk egyharmadára csökkenjen.
Az egészségügyi ágazat felzárkóztatására kidolgozott program 10 éves forrásigénye 1500 milliárd forintra becsülhető. Ezt a többletet az adó- és járulékbevételekből nem lehet finanszírozni.
Az egészségügyi rendszer korszerűsítési programjának egyik lényeges eleme a magánforrásoknak a közcélú magánbefektetési programon, a Public Private Partnershipen (PPP) keresztül történő szabályozott és kontrollált részvétele az egészségügy fejlesztésében. A PPP program eredményességének feltétele a finanszírozási rendszer kiszámíthatósága, az állami garancia vállalása, a tőkejövedelem átlátható, szabályozott, reális megtérülésének biztosítása.
A PPP a legegyszerűbben megfogalmazva egy olyan együttműködése a privát és a közszférának, ahol a befektetők átvállalják az állami feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat, valamint az adott beruházásban megvalósított eszközök üzemeltetését és az állam által felvállalt szolgáltatások nyújtásának egy részét.
Az állam a befektetőnek szolgáltatási díjat fizet, amely magában foglalja az elvégzett szolgáltatások ellenértékét, a beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségeket és törlesztőrészleteket, valamint a befektető által befektetett tőkére számított elvárt hozamot.
A PPP-nek lényeges eleme, hogy a befektető szolgáltatást végez, amely lehet egyszerűen csak az adott ingatlan vagy létesítmény üzemeltetése, de lehet ennél sokkal több is, amely itt azt jelenti, hogy a befektetők átvállalnak állami feladatokat, és azokat mint szolgáltatást végzik a lakosság felé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.