Kórházak az EU szélén

Kétségtelen, hogy az előrevivő intézkedések egyik formája a különböző EU-támogatási programok kiterjesztése lehet. Az európai jogalkotók azt is leszögezték, hogy az együttműködések kiterjesztése ellenére a nemzeti egészségpolitikák kompetenciájában kell továbbra is tartani a finanszírozási módszereket, a szolgáltatási csomag összeállítását és a szervezési szabályokat.

Magyarország földrajzi viszonyai, képzésünk európai rendszere kifejezetten kedveznek az együttműködésnek. A határ menti kórházak egy része korszerű vagy megújulóban van, két egyetemünk is közel fekszik a déli határhoz, és a szomszédok által elfogadott. Kihasználatlan kapacitások is vannak, csupán a munkaerőgondokat kellene megoldani.

Ez utóbbival kapcsolatban 2004 után további veszélyek is jelentkezhetnek. A szabad költözés és munkavállalás jegyében a nagy bérkülönbségek tömeges elvándorlást indíthatnak. Különösen a fiatal, jól és most már korszerűen képzett, flexibilis életvezetésű szakemberek számára lehet vonzó az EU, ahol számos ország egészségügyében jelentős személyi hiányok vannak.

2002 nyarán az EU egészségügyi miniszteri tanácsa európai referencia-központot létesített a szolgáltatások minőségének és gazdaságosságának összehasonlítása céljából. Olyan informatikai rendszer kialakítását is eldöntötték, ami a személyes mobilitást is követi. Ezzel közel egy időben a nagy európai biztosítótársaságok hozzáfogtak a más országokban dolgozó szolgáltatókkal a szerződéses kapcsolatok kialakításához. Ehhez azonban az engedélyezési feltételeket (akkreditációt) a minőség mellett a gazdaságosság vonatkozásában is egységesíteni kellett az európai versenyjog és az EU kritériumainak megfelelve.

Az együttműködéseket azonban kényszerek is támogatják: több ország várólistája nyomasztó, ugyanakkor számos más államban jelentős kihasználatlan eü.-kapacitások vannak. Ösztönzi a kórházakat, hogy a bevétel a költségvetéstől függetlenül számolható el. Megszületett a költségvállalásoknál a kötelezettség, hiszen az 1998-as európai bizottsági, a Kohll-Decker ügyben hozott határozat precedensértékű: a pénztárakat fizetésre kötelezi. A döntés egyébként azon alapul, hogy a szolgáltatások szabad forgalma az egészségügyben sem korlátozható. A jogi döntések után kialakultak a szolgáltatói szabályok, melyek a tagállamokban mindenütt érvényesek a külföldi gyógykezelésekre. Ezek az alapvető tendenciák ma már nagyrészt hazánkban is érvényesülnek, az OEP és a tulajdonosok egy része ezt már szabályozza.

A kezdeményezésekben a legtovább Németország jutott, melynek ismertek jelentős kórházi kapacitásai, jó technikai színvonala. A múlt évben kuratóriumot alakítottak a külföldi betegek kezelésének szervezésére, bonyolítására és elemzésére. Az eddig csatlakozott közel száz kórház a csúcsorvoslás, a progresszív ellátás legmagasabb szintjeit fedi le, high-tech felszereltséggel. Három ország együttműködésében kialakították a Rajna-Maas eurorégió egészségügyi ellátását, közös mentőszolgálattal és egészségügyi kártyával. Hasonló kezdeményezés a német-lengyel határ menti akadémia.

Schleswig-Holstein német tartomány kórházaiban 2000 óta ezer norvég beteget kezeltek, melyre a norvég parlament 135 millió eurót hagyott jóvá a várólisták leépítése érdekében. A németek öt tartományi kórházat akkreditáltak e célra. A határon túl nyúló ellátás nemcsak a külföldi betegek "vendégfogadását", hanem a külföldiek által az anyaországban végzett ellátást is jelentheti. Így újabban hétvégeken műtőteamek utaznak Németországból Nagy-Britanniába. Mindezek indoka egyértelműen az, hogy Nagy-Britanniában, Dániában, Svéd-, Írországban és Hollandiában közel kétmillió ember vár a listákon kezelésre.

Németországban egy sajátos egészségügyi szektorban, a gyógyrehabilitációban némi riadalom is támadt. Biztosítók tárgyalásokat folytatnak már régebben a külföldi gyógykúrákról (van magyar résztvevő is). A biztosítók gyorsan reagáltak a helyzetre: a törvénybe már nem költségtérítés, hanem csak úgynevezett pótlékok, részleges támogatás került.

A kórházak gondolkodásának középpontjába most egyértelműen az áll: ki kerülhet előnybe ezen a piacon? A lehetséges válaszok: aki jól tudja magát bemutatni, aki vonzó kínálatot és jó célcsoportokat talál, aki az interneten, brosúráiban pozitív üzeneteket közöl, ahol a kezeléshez szükséges kommunikációhoz kellő nyelvismeret is van, ahol megvannak a feltételei a gyors adatcserének, a telemedicina határokon túli kiterjesztésének.

A fejlesztéseket abban az irányban kell végezni, hogy minőségi, összehasonlítható adatokkal dolgozzunk, egységes indikátorrendszer alakuljon ki, a közszolgáltatást el kell választani a praxisok, a magánklinikák szolgáltatásától, a fekvő- és járóbeteg-ellátást külön kell kezelni.

Az Európai Bizottság a kötelezettségvállalásoknál egyértelműen a kezelés szükségességét és a sürgősséget preferálja. A jelenlegi fejlődési, politikai trendek ismeretében tudomásul kell vennünk: a betegek az országok egészségügyéről is egyre jobban informáltak, és ma már számukra a direkt ár-összehasonlításnak sincs akadálya az euró bevezetése óta.