Törvényalkotási feladatok, 2003
Az egészségi állapotért 43 százalékban felelős az életmód, 27 százalékban a genetikai adottságok, 12 százalékban a környezeti hatások, és "csak" 12 százalékban az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága (7 százalék az egyebek rovásra írható). Bár erre vonatkozóan nincsenek egzakt adatok, nem utolsósorban természetesen szerepet játszik az elérés esélyegyenlősége is.
A múlt század utolsó tíz évében a gazdaság teljesítménye - a történelmi, társadalmi és gazdasági feltételrendszer változásaival összefüggésben - jelentős hullámzást mutatott. Joggal vártuk azonban, hogy ezek az alapvetően mégis pozitív folyamatok rajta hagyják a lenyomatukat az egészségi állapoton, és érintik az ellátórendszert is.
Nem így történt. Éppen ezért szerepelt a választási programban az egészségügy prioritásként, és az ágazat, ígéretünket tartva, a kialakított kormányprogramban is kiemelt fontosságú.
Az egészséghez mindenkinek joga van: mindannyiunk közös feladata az egészséget meghatározó tényezők jelenlegi állapotának javítása. Társadalmi és szakmai konszenzus alapján tárgyalta a parlament az egészség évtize-
dének Johan Béla nemzeti programját, amelynek legfontosabb célja a lakosság általános egészségi állapotának javítása. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az indítványomra létrehozott Parlagfűmentes Magyarországért eseti bizottság tevékenysége is. A tavaszi ülésszak törvényalkotó munkája minden bizonnyal joggal tart majd számot közérdeklődésre, az egészségügyi ellátórendszer ugyanis mindenkit érint: előbb-utóbb minden állampolgár részesül áldásos vagy éppen áldatlan tevékenységéből.
A parlament előtt lévő egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat előző, 2001. évi. vitája során megfogalmazódott észrevételek egyértelműen előrevetítették, hogy a korábbi ellenzék milyen alapvető változásokat kíván a törvényen végrehajtani.
A változtatás főbb irányait meghatározta az új kormány programja is: át kell alakítani az egészségügyi intézmények működési formáját, ezen belül támogatni kell a közhasznú társaságok és más gazdasági társaságok kialakítását. Növelni kell az intézményi önállóságot, továbbá a menedzsment autonómiáját és felelősségét. Fel kell oldani a befektetőkre vonatkozó ágazati megkötéseket. Megfelelő garanciákat kell teremteni az egészségügyi ellátás folyamatos, hozzáférhető és magas szakmai színvonalú működéséhez. A programnak megfelelően a 2001. évi CVII. törvény 4-10. paragrafusai - ide nem értve a 9. paragrafus (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést -, a 12. paragrafus (3) bekezdése, a 15. paragrafus, a 25. paragrafus (4) bekezdése és a végrehajtásukat szolgáló egyes kormány-, illetőleg miniszteri rendeletek alkalmazása első lépésben 2003. március 1-jéig, majd következő lépésben 2003. július 1-jéig felfüggesztésre kerültek.
Ezt követően széles körű szakmai, politikai és érdekegyeztetések mellett folyt le az új törvény tervezetének kialakítása.
Ugyancsak a tavaszi ülésszak ideje alatt kerül a törvényhozás elé az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezete is, amellyel közel évtizedes adóságot kívánunk rendezni, ahogyan a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara létrehozását szorgalmazó, hamarosan benyújtandó törvénytervezettel is.
