A magyarországi klímaváltozás egészségügyi hatásai

Hazai viszonyok között nemcsak az elméleti információt gyűjtjük és elemezzük, hanem igyekszünk a káros egészségügyi hatások kivédésére hatékony eszközök, módszerek kialakítására is. A főváros hőmérséklet-emelkedése duplája az országos átlagnak. Vizsgálatok igazolják, hogy a hőhullámok és a napi halálozás között közvetlen kapcsolat van. Jelenleg a klímaváltozás már nem képezi tudományos vita tárgyát, mint a nyolcvanas években, ma elfogadott tényként, életünk részeként kell tekintenünk erre a problémakörre (1. ábra).

A téma rendkívül összetett, s számos politikai és gazdasági vetülete van. Jelenleg kevés pontos adat áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy milyen közvetlen és közvetett módon kialakuló egészségügyi hatásai lesznek, vagy már vannak az állandóan melegedő éghajlatnak, a kevesebb csapadéknak, az extrém meteorológiai eseményeknek. Abban viszont a szakértők egyetértenek, hogy ezek óriási, ma még be nem látható mértékű befolyást gyakorolhatnak akár igen rövid időn belül is az emberek mindennapi életére.

A klímaváltozás képes közvetlen hatást gyakorolni a népesség egészségi állapotára, főként a hőmérséklet emelkedése révén. Hazánkban - az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján - az utóbbi 100 év alatt lezajlott átlagos hőmérséklet-emelkedés 0,5 °C volt, s az előrejelzésük a következő 10 évre ígér 1,1-1,4 °C növekedést.

Munkacsoportunk megvizsgálta Budapest lakosságára vonatkozó elemzésében bizonyos meteorológiai tényezők s az azokkal kapcsolatba hozható egészségügyi hatások (napi, illetve éves összhalálozás, szív-ér rendszeri, légúti betegségek miatti halálozás) alakulását az 1970-2001-ig terjedő hosszabb időszak alatt. 31 év adatainak elemzése már jó lehetőséget biztosít a klíma változásának vizsgálatára, s a tapasztalt egészségügyi hatásokból következtetések levonására. Elemzésünkből kitűnik, hogy a főváros átlagos hőmérséklet-emelkedése a vizsgálat alatt (0,9 °C/31 év) közel duplája az országosan regisztrált 100 éves átlagnak, s ez esetleg arra utal, hogy a városok sajátos mikroklimatikus és levegőszeny-nyezettségi viszonyai módosítják, s feltehetően nem csökkentik, hanem fokozzák a kedvezőtlen változásokat. A hőmérséklet növekedése igen számottevő a kilencvenes évek közepétől, s azonos tendenciát mutat mind a napi átlag, mind a minimum- és maximum-hőmérsékletekre. A kiugróan meleg napok száma is megnőtt, s a meleghatás különösen jelentőssé vált a téli időszakban. A hirtelen betörő felmelegedések, hőhullámok bekövetkezése a fővárosban mind gyakoribbá vált, főleg 1995 óta. Budapesten a levegő páratartalma, a csapadék mennyisége jelentősen csökkent az 1970 és 2001 közötti időszakban (átlagosan mintegy 4 százalékos a mérséklődés), s ez a csökkenő tendencia nagymértékű ingadozásokkal járt együtt, azaz egy csapadékosabb időszakot nagy szárazság követett akár egyik évről a másikra (2. és 3. ábra).

A fővárosi összhalálozás igen dinamikusan növekedett a hetvenes-nyolcvanas években, majd a tendencia lelassult a kilencvenes években, jelenleg a halálozás nem növekszik jelentősen, inkább az ún. "platószakaszon" mozog. A halálozásnak van jellegzetes havi lefutása is, legkevesebben augusztus hónapban halnak meg a főváros lakosai közül (4. ábra).

A hőhullámok és a napi halálozásnövekedés közötti kapcsolat fennállását nemzetközi kutatások már igazolták. Hazai halálozási adataink is szoros kapcsolatot mutatnak a hőmérséklettel. Nyáron a legkevesebben akkor halnak meg, ha a napi középhőmérséklet 15-17 °C körüli, ennél magasabb hőmérséklet megnöveli a napi halandóságot. Leginkább a szív- és érrendszeri betegek érzékenyek a hőhullámokra, ez plusz 6 fővel megnövekedett halálozást jelent a fővárosban. Télen viszont a hirtelen bekövetkező lehűlés (5 °C-nál nagyobb hőmérséklet-csökkenés az előző napok átlaghőmérsékletéhez képest) az, ami elősegíti szintén a szív- és érrendszeri betegek fokozott elhalálozását, de ennek mértéke kisebb a nyári hő hatásához képest.

Az, hogy ezek az összefüggések a munkaképeskorú lakosság milyen hányadát érinthetik majd a jövőben, további elemzések tárgyát képezheti. Az viszont az eddigi elemzésekből is kitűnik, hogy a prognosztizált hőmérséklet-emelkedés befolyásolni fogja az ország lakosságának egészségi-halandósági viszonyait. Célunk, hogy egy az EU által is támogatott, naprakész figyelemfelhívó rendszerrel álljunk hamarosan a lakosság rendelkezésére, amely segíthet a hőmérséklettel összefüggő halálesetek megelőzésében, s lehetőséget nyújtana a klímaváltozás direkt hatásának csökkentésére.

Fontos annak vizsgálata is, hogy vajon közvetett, tehát a növényekre, állatokra gyakorolt hatás révén okozott emberi-társadalmi vonatkozásai a klímaváltozásnak, a felmelegedésnek miként modellezhetők, s feltárhatók-e máris olyan tendenciák, amelyek befolyásolhatják a magyar lakosság egészségi helyzetét. Hazánkban az allergiás eredetű szénanátha és asztma mind több embert sújt, valamint az egyéb légúti megbetegedések aránya is exponenciálisan növekszik. Az összes regisztrált hazai asztmás beteg tüneteinek hátterében 64 százalékban sikerült a kiváltó okot, az allergént azonosítani, ami gyakran levegőben szálló virágporszem vagy allergén gombaspóra. A megnövekvő hőmérséklet, csökkenő csapadék befolyásolja az allergénpollent termelő, többnyire szél útján beporzó növények életciklusát, ezáltal módosítva a lakosságot érő allergénterhelést.

Modellezésünkben - fontos hazai allergénnövényeink vizsgálata mellett - kiemelt szerepet kapott a minden évben sok millió embernek problémát okozó allergén-"főnixünk", a parlagfű (Ambrosia elatior) budapesti pollenmennyiségének vizsgálata a hőmérséklet változásával öszszevetve. Tízéves adatsorunkat az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának két fővárosi pollencsapdájának adataiból és az fővárosi ÁNTSZ "online" levegőszeny-nyezettségi és meteorológiai adatbázisából állítottuk össze.

A parlagfű összes regisztrált pollenkoncentrációja némi csökkenést mutat a vizsgálati időszak alatt a fővárosban, amelyben a kitartó gyommentesítési munka szerepét ki lehet emelni. Sajnos azonban még ez a csökkenő mennyiség is olyan magas szint, amely lehetőséget biztosít a pollentömeg belélegzése útján a genetikailag fogékony emberek tüneteinek kiváltására. A növény hosszú virágzási ideje alatt (július közepe-végétől akár október közepéig) a mért napi minimum-hőmérsékletek mutatták a legerősebb kapcsolatot a pollen mennyiségével a levegőben, így az előre jelzett melegedés kedvező lehetőséget teremthet a növény számára még fokozottabb virágporszem-produkcióra. A szezon hossza is megnövekedhet, azaz előbb kezd virágzásba a parlagfű, és később fejeződik be pollenszórása, amenynyiben a meleg, őszi, csapadékmentes időszakok szerepe növekszik.

Az ismertetett példák segítenek megérteni, hogy a klíma előrevetített változásai nem hagyják érintetlenül hazánkat sem. Az egészségi szempontokat előtérbe helyező odafigyeléssel, segítő lakossági szolgáltatásainkkal, mint például az EU-val közös hőhullám-előrejelző rendszer, illetve az országos pollenmonitorozó szolgálatunk révén azon vagyunk, hogy a jövőbeli éghajlati változások egészségügyi hatásai ne érjék felkészületlenül Magyarországot.