Gyenge az internetes adatvédelem az EU-ban
Az Európai Unió internetfelhasználói aggódnak a személyes adataikkal való esetleges visszaéléseket illetően. Az Európai Bizottság által 10 ezer internetfelhasználó körében végeztetett online felmérés szerint a netezők közel 70 százaléka tart attól, hogy a világhálón megjelent személyes adataikkal valaki visszaélhet. 45 százalékuk úgy véli, hogy a jelenlegi biztonsági rendszabályok a minimális védelmet sem nyújtják ez ellen. Az Európai Bizottság maga is bírálja, hogy az internetes adatvédelemre vonatkozó uniós irányelveket a tagországok nem tartják be, olykor csak nagyon csekély elszántsággal próbálnak érvényt szerezni a rendszabályoknak. Ugyanakkor a bizottság szerint maguk az internethasználók is rosszul tájékozottak a saját adatvédelmi jogaikkal kapcsolatban.
A megkérdezettek 81 százaléka nem találja kielégítőnek a rendelkezésre álló információkat. Az Európai Unió polgárait a legnagyobb aggodalommal főként a bankügyletek internetes lebonyolítása és az egészségi állapotukra vonatkozó adatok elektronikus továbbítása tölti el. A megkérdezettek 38 százaléka szerint nagyobb biztonságot eredményezhetne egy javított internetes szoftver, de 34 százalékuk szükségesnek tartaná az adatvédelmi törvények szigorítását is. Frits Bolkestein, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja mindazonáltal úgy véli, az uniós adatvédelmi irányelvek már eddig is hozzájárultak ahhoz, hogy "Európa polgárai érvényesíthetik a magánszférához való jogukat". Sok tagállam már ezekhez igazította saját törvényeit, Olasz- és Görögország pedig, ahol korábban nem volt szabályozás e tekintetben, megfelelő új előírásokat vezetett be. Bolkestein nehezteléssel állapította meg, hogy sok EU-tagország "csak nagy késéssel" ültette át az uniós irányelveket saját joggyakorlatába. Írország például csak nemrégiben hozta meg a szükséges jogszabályokat. Franciaország pedig immár az egyetlen tagállam, amely az irányelvek hét évvel ezelőtti elfogadása és négy évvel az irányelvek bevezetésére kiszabott határidő lejárta után sem igazította ki 1978-ból származó adatvédelmi törvényét, jóllehet már panaszt is emeltek ellene az Európai Bíróságnál. Mindezeken túl a tagországok részben hibásan vagy eltérő értelmezésben ültették át a gyakorlatba az uniós irányelveket. A brüsszeli bizottság ezért most szorosabb kapcsolatot létesít a tagországokkal, és megpróbálja a direktívák szigorúbb érvényesítésére rászorítani őket. 2005-ben áttekintik, hogy nem szorulnak-e felülvizsgálatra maguk az uniós adatvédelmi irányelvek.
