Minden ötödik ember szenved az allergiától
Az allergia leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik először, de kisgyermekkori, avagy időskori megjelenése sem ritka. A városi légszennyezettség, a cigarettafüst nem oka a kialakulásának, de élénkíti a betegség tüneteit. Az allergiás emberekben a fehérvérsejtek altípusai, a lymphocyták közül a 2. típusú lymphocyták vannak túlsúlyban, és ezek is részt vesznek az allergiás válaszreakció kialakításában. Régóta ismert, hogy az allergia egyes családokban gyakori, míg másokban nem, vagy csak ritkán fordul elő. Valóban feltehető, hogy a betegség keletkezésében a legfontosabb tényező a genetikai adottság.
Emellett különböző vizsgálatok azt látszanak igazolni, hogy a korán közösségbe adott kisgyermekeknél ritkábban alakulnak ki a későbbiekben allergiás reakciók, mint a "védett környezetben" felnövőknél. Az allergiás betegség jelenleg még nem gyógyítható, de jól gondozható, és a modern készítményekkel hosszú távon is tünetmentesség érhető el. Az allergia igazolásához szükséges vizsgálatokat mindig szakorvos határozza meg.
A leggyakoribb nyári allergiás kórkép az allergiás nátha és kötőhártya-gyulladás. A nátha lehet szezonális (évszakhoz kötött) vagy perenniális (évszaktól függetlenül, folyamatosan fennálló). A szezonális náthát a pollenallergia okozza.
Domináló tünetei: az orrviszketés, a tüsszögés, a vízszerű orrfolyás, gyakran orrdugulással kísérve, a garat- és a hallójárat-viszketés. Több-kevesebb tünettel rendszerint a szem is érintett, máskor egyértelműen az allergiás kötőhártya-gyulladás kísérőjelenségei (szemviszketés, könynyezés, szemhéjödéma) a kínzóbbak.
A szezonális allergiás náthák körülbelül 20 százalékában az alsó légutak allergiás érintettségére utalva asztmás légzési panaszok jelentkeznek. Kezelésének érdekében forduljunk szakorvoshoz, a megfelelő készítmény megválasztása céljából.
Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, ezen belül az allergiás asztma esetében légúti allergiás gyulladás áll a tünetek hátterében. Talán kevéssé ismert, hogy a pollenallergia és bizonyos élelmiszerek között keresztreakció áll fenn. A keresztreakció azt jelenti, hogy a pollenallergiás betegek a különböző ételek elfogyasztásakor allergiás tüneteket produkálhatnak. A nyírfapollenre érzékeny betegek egy részében alma, őszibarack, cseresznye, illetve sárgarépa és földimogyoró fogyasztása után allergiás tünet léphet föl. Keresztreakciót mutattak ki üröm és bizonyos fűszerek, vagy a zeller, valamint a parlagfű és dinnye, illetve banán között is.
Rovarcsípéssel kapcsolatos súlyos allergiás reakció Közép-Európában, így hazánkban is a méh- és darázsméregre való túlzott érzékenység eredményeként fordul elő. A túlérzékenység leggyakrabban nagy helyi reakcióban nyilvánul meg: ez a csípés helyén kialakuló, 24 órán túl is fennálló, 10 cm-nél nagyobb ödemás duzzanat, ami veszélytelen, becslések szerint a lakosság 2-10 százalékát érinti. A reakció alapján nem jósolható meg a következő csípés hatása, az ilyen személyek kb. 5 százalékában alakul csak ki később generalizált reakció. A generalizált azonnali allergiás reakció testszerte jelentkező csalánkiütésből, nyálhakártya-, ajak-, gégeödémából, nehéz légzésből, súlyos esetben sokkos állapotból áll, ez utóbbit anafilaxiás sokknak nevezzük. Szúnyog és pók csípése sosem okoz generalizált reakciót! Je-lenleg nem ismertek olyan adatok, amelyek alapján veszélyeztetett személyek kiemelhetők lennének.
A méh- és darázsméregre való túlzott érzékenység feltétlenül orvosi ellátást igényel. Ilyen esetben, illetve ennek lezajlását követően feltétlenül forduljon a beteg szakorvoshoz, mert mód van specifikus immunterápia elvégzésére, melynek eredményeképpen ez az allergia kivételesen "gyógyítható" is lehet. A specifikus immunterápia hosszú éveket vesz igénybe, mely darázs-, méhméregre való túlzott érzékenység esetén indikált, időszakonként adott injekció formájában. A kezelés minimális dózisú méreggel indul, az adagokat a kúra folyamán fokozatosan emelik a fenntartó adagig. Ezt nevezzük hyposensibilizáló terápiának, melynek során a beteg akkor válik "védetté", amikor az egy csípésnek megfelelő méregmennyiséget mellékhatások nélkül tolerálja. A hosszú kezelés ideje alatt minden igazolt méh- és darázsméregre való túlzott érzékenységben szenvedő beteget készenléti készítményekkel kell ellátni és ezeknek a beadására megtanítani, hogy darázs-, vagy méhcsípés esetén a helyszínen azonnal be tudja adni önmagának az allergiás reakció megelőzése érdekében.
