OSZK: 85 kilométernyi szabadpolc már megtelt
Néhány esztendeje virágzik a hazai könyvpiac, a forgalom minden évben az inflációt jelentősen meghaladó mértékben nőtt (VG, 2003. április 18., 1. és 8. oldal), s ehhez a vásárlókon kívül hozzájárulnak a hazai könyvtárak is. Ezúttal öt budapesti könyvtárat kerestünk meg, hogy megtudjuk: ők miként ítélik meg helyzetüket? A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) fenntartásában három kiemelt könyvtár működik: az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), az Országos Idegen Nyelvű Könyvtár, valamint a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. (Neumann-ház). A többi könyvtár rendszerint önkormányzati fenntartású, ezek számára az NKÖM beszerzésre és állománygyarapításra az idén 315 millió úgynevezett érdekeltségnövelő támogatást oszt szét. Az elosztás annak arányában történik, amennyit az adott önkormányzatok állománygyarapításra fordítanak (ezért érdekeltségnövelő támogatás). 2002-ben 1621 intézmény részesült ilyen anyagi segítségben. Ezenkívül 88,5 millió forint támogatást kap állománybővítésre azon 55 könyvtár, amely részt vesz az országos dokumentumellátó rendszerben.
A tavaly fennállásának 200. évfordulóját ünneplő OSZK kiemelt nemzeti intézmény, az impozáns épület a saját tulajdonát képezi. Az NKÖM-től az idén 2,4 milliárd forintot kapott, ez a soha nem teljesíthető 253 millió forintos bevételi kötelezettséggel egészül ki. A személyi juttatások és ennek járulékai a költségvetés kétharmadát teszik ki, így a dologi kiadásokra fordítható keret mindössze 711 millió forint. Ebből állománygyarapításra a könyvtár 41 millió forintot fordít, ezt pályázati és szponzori pénzekből további 20-25 millió forinttal tudják kiegészíteni. Rády Ferenc, az OSZK általános főigazgató-helyettese lapunk kérdésére elmondta: a könyvtárnak minden, Magyarországon megjelenő kiadványból jár két darab köteles példány, de mert az egyik a Nemzeti Archívumba kerül, csak egy példány állna a látogatók rendelkezésére, miközben a könyvtárnak hét olvasóterme van. Tehát pluszpéldányokat kell vásárolniuk. A hazai sajtótermékek archiválási kötelezettsége miatt komoly tárolási gondokkal küzdenek, hiszen évenként 1,5 kilométer szabad polcfelületre van szüksége. Az OSZK raktáraiban 85 kilométernyi polc 2002-ben megtelt, az újabb raktár létrehozása pedig 4-4,5 milliárd forintba kerülne.
Helyhiánnyal legalább nem küzd a Neumann-ház. Mint kérdésünkre Tószegi Zsuzsanna ügyvezető igazgatótól megtudtuk: az 1997-ben az NKÖM által alapított, kiemelten közhasznú társaság ez évi fenntartási kerete 143,7 millió forint, állománygyarapításra 1,1 millió forintot kaptak a minisztériumtól. A kht. főtevékenysége a magyar irodalmi kincs digitalizálása és közzététele az interneten. Emellett katalogizálják a magyar internetes oldalakat, s vállalkozási tevékenységet is folytatnak. Az eredetileg multimédia-központnak indult kezdeményezés jelenleg csak a célkitűzések töredékét tudja megvalósítani. A további fejlesztésekhez szükséges forrásokat maga az intézmény is elő tudná teremteni, de jelenleg a 22-es csapdájában vergődnek: nincs elég bevételük, mert nincs elegendő munkaerő, ám addig nem tudnak fölvenni újabb alkalmazottakat, amíg nem kapnak erre támogatást.
Az idegen nyelvű könyvtár gyűjtőkörét tekintve egyedülálló Európában. A szépirodalmi műveket eredeti nyelvű változataiban vásárolja, amelyek között prioritást élveznek a világnyelvek. A könyvtár 2003-ban 313,9 millió forintot kapott az NKÖM-től, állománygyarapításra 28,5 millió forintot fordíthatnak, tervezett saját bevétele 45,7 millió forint. A fő problémát Juhász Jenő főigazgató sem a beszerzés korlátaiban látja, mivel ők is törekednek az állomány digitalizálására, hanem abban, hogy a könyvtárnak otthont adó épület több mint százesztendős, ráadásul komoly pénzeket emészt fel az állományvédelem, mivel az épületben lakások is találhatók.
Különleges helyzetben van a Szépművészeti Könyvtár. A Szépművészeti Múzeum szárnyai alatt tevékenykedő országos szakkönyvtár elsődleges célja, hogy az egyiptológia, régészet és művészettörténet területén tevékenykedő egyetemi hallgatókat és kutatókat szolgálja. Mint Zakariás János igazgató elmondta, állománybővítésre 31 milliót költhetnek évente, s ez szerinte megfelelő keret. Fontosnak tartaná egy könyvtárközi katalógus felállítását, az egyes állományok egyeztetése lehetővé tenné az intézmények rendelkezésére álló források jobb beosztását, drága duplumok helyett többféle cím vásárlását.
