Egyeztetés külföldi missziókról
A közeljövőben várhatóan egyeztetések kezdődnek a parlamenti pártok között annak érdekében, hogy szövetségesi felkérés esetén a jövőben a jelenleginél gyorsabban lehessen dönteni a magyar katonai alakulatok külföldre vezényléséről. Lapunk úgy tudja: egyelőre többféle megoldási javaslat is napirenden van arról, hogy miként változtassák meg az Országgyűlés és a kormány döntési jogosítványait. Mindenesetre a kérdésben mindenképpen kompromisszumos megoldást kell kidolgozni a parlamenti pártoknak, mert a változtatások csak az alkotmány módosításával vihetők keresztül. A több éve megoldatlan probléma különösen sürgetővé vált a NATO reagálóerejének megalakításával, mivel az alakulat bevetése előtt nem várakozhat hoszszasan a szövetség egyes tagállamainak lassú döntéshozatali mechanizmusa miatt.
"A legszerencsésebb az lenne, ha bizonyos esetekben a kormány dönthetne a külföldi katonai szerepvállalásról, mert a parlamenti döntés még gyorsított eljárással és egyszerű többségi határozattal is lényegesen időigényesebb, mint ha a kabinet határozna - fogalmazott Vári Gyula. A szocialista parlamenti képviselő szerint mindenesetre az MSZP egy ésszerű megállapodás keretében hajlandó egy kompromisszumos megoldás elfogadására is.
A NATO reagálóerőinek megalakítása valóban indokolttá teheti a jelenlegi magyar szabályozás módosítását - közölte Simicskó István. A Fidesz parlamenti képviselője elmondta: abban az esetben, ha a szövetségen belül teljes egyetértés van a reagálóerők bevetéséről, lehetőséget látunk arra, hogy a kormány maga is döntést hozhasson az erre a célra felajánlott 150 fős magyar alakulat részvételéről. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a kormány döntési jogköre azon esetek kapcsán is bővüljön, amikor valamelyik NATO-tagállamot külső támadás éri, vagy segítséget kér szövetségeseitől - tette hozzá Simicskó István. A fideszes poltikus szerint egyéb felkérések esetén, illetve a háború és béke témakörében mindenképpen indokolt, hogy a jövőben is csak az Országgyűlés határozhasson, minősített többséggel.
Magyarország külföldi katonai szerepvállalásával összefüggésben a kormány a múlt héten három kétharmados javaslathoz is a parlament támogatását kérte. Az Irakban szolgáló magyar szállítókontingens kapcsán a kabinet felhatalmazást kér az
Országgyűléstől, hogy az idén augusztusban kiküldött egység mandátuma az eredetileg tervezett hat hónap helyett 2004. december 31-ig tartson. A kormány ahhoz is a parlament hozzájárulását kérte, hogy a honvédség egy legfeljebb 150 fős alakulata a NATO gyorsreagálású erői kötelékében szolgálhasson. Az egység, amelynek kiállítására Magyarország már korábban felajánlást tett, a szövetség által irányított bármely műveletben részt vehetne a szükséges döntéseket követően. Ugyancsak az Országgyűlés hozzájárulását kéri a kabinet ahhoz, hogy a jövőben a jelenleginél gyorsabban meg lehessen hozni a szükséges döntéseket, ha a NATO az irányítási rendszerében dolgozó magyar katonákat, parancsnokságaikkal együtt, a szövetség valamelyik művelei területére kívánja áttelepíteni.
