Drága a közjegyző

Legalább 4 milliárd forintot fizetett ki eddig 400 közjegyzőnek a 200 ezer lakáshitelt felvevő. A lakáshitel-szerződéseknél a közjegyzői okirat kiállítása kötelező, a díjat pedig egy igazságügyi minisztériumi rendelet tartalmazza, igaz, ahhoz 40 százalék költségátalány és egyéb költségek (óradíj, utazási költség, a szerződés leírása, aláírás hitelesítése) is csaphatók. A jelzálogbankok

ügyfeleit kedvezményezi az igazságügy-miniszter, nekik csak a normál díj negyedét kell kifizetni, és ehhez igazodik a 40 százalékos költségátalány, a többi díj viszont nem lesz kevesebb. A kereskedelmi bankoktól kedvezményes lakáshitelt felvevők esetében már legfeljebb csak felezhető a közjegyzői

munkadíj, de csak akkor, ha a felek valamelyike okirat-tervezetet bocsát a közjegyző rendelkezésére. A bankok azt mondják, nem szólhatnak bele, mennyi pénzt kér a közjegyző, az ugyanakkor tőlük függ, hogy melyik közjegyzőt jelölik ki, így a túlságosan drágán dolgozókat akár ki is ejthetnék. Horváth

Csaba, a parlament lakásügyi albizottságának elnöke szerint a jelzálogbankok maguk is elkészíthetnék a közhiteles szerződést, ami ugyanolyan jogi következményekkel bírna, mint a közjegyző által készített okirat, de sokkal kevesebbe kerülne az ügyfélnek, a közjegyzői kamara főtitkára azonban úgy látja, hogy nem fér össze az alkotmánnyal, ha a szerződést annak egyik fele

(ebben az esetben a bank) maga teszi közhitelessé. (MH, 1., 12-13. old.)